
A szacharin (románul zaharină) az egyik legelterjedtebb mesterségesen előállított édesítőszer
Fotó: Gábos Albin
Tömegek fogyasztanak édesítőszerrel ízesített termékeket, amelyeket a különböző cégek úgy reklámoznak, mint a cukrot helyettesítő, egészségesebb élelmiszerek. Ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendenek a mesterségesen előállított cukorhelyettesítők is a diétázók körében. Ezek viszont számos esetben korántsem egészségesek.
2019. január 10., 09:432019. január 10., 09:43
2019. január 10., 09:572019. január 10., 09:57
Nincs jótékony hatásuk a mesterségesen előállított édesítőszereknek, amelyeket ételeinkbe vagy italainkba teszünk a cukor helyett, vagy a boltok polcain lévő termékekben találhatunk meg. A témában folytatott kutatások és
– állítja Szász Hunor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház dietetikusa.
A két legelterjedtebb mesterségesen előállított édesítőszer jelenleg a piacon a szacharin (románul zaharină), illetve az aszpartám. „A cukorhoz viszonyítva ezeknek akár több százszor is erősebb az ízfokozó hatásuk. A szaharin például 300–400-szor édesebb, mint a cukor, úgyhogy nagyon kevés kell belőle az édes íz eléréséhez” – magyarázta a szakember, aki szerint a szacharin esetében figyelnünk kell a napi bevitelre, naponta 5 mg lenne a megengedett az EU-s szabványoknak megfelelően.
A cukormentes italokon kívül a szacharint használják még különböző kalóriaszegény édességek, lekvárok, dzsemek, zselék és sütemények készítéséhez, de bizonyos gyógyszerek is tartalmazzák. A szacharinnal kapcsolatos negatív hatások a felmerések alapján megoszlanak:
Rákkeltő hatásáról is tudatosítanak egyes tanulmányok nagyobb mennyiségben hosszútávon, viszont nincsen a tiltólistán” – közölte a dietetikus.
Az aszpartám előfordul szinte az összes mesterségesen édesített élelmiszerben: diétás üdítőkben, ízesített vízben, rágógumikban, szószokban, tehát a különböző cukormentes termékekben.
„Ezeknek viszont nincs jó hatásuk az emberi szervezetre. Hosszú távon nagy mennyiségben fogyasztva idegrendszeri károsodást okoznak – a Parkinson- vagy Alzheimer-kór kiváltó okai is lehetnek –, legalábbis ezt feltételezik a kutatások alapján” – monda Szász Hunor.
Az úgynevezett „light”-os vagy könnyű italoknak is ez az egyik alapanyaguk, amelyeket főként cukormentességükért reklámoznak – folytatta. Ezek az italok üres kalóriákat tartalmaznak, nincsenek pozitív hatással a szervezetünkre, egyszerűen nem táplálják azt, valamint az édesítőszereken kívül egyéb vegyszerek is vannak bennük, amelyek elsősorban a vesére és az idegrendszerre károsak – tudtuk meg.
– tette hozzá a csíkszeredai dietetikus szakember.
Méz. Tökéletes alternatíva lehet
Fotó: Barabás Ákos
„Bármennyire is ragaszkodunk ezekhez az italokhoz, jobb lenne felcserélni az otthon kiszorított gyümölcslevekre, a diétás italok esetében pedig arra kell törekedni, hogy minél kevésbé legyenek belefoglalva a napi fogyasztási listánkba” – hangsúlyozta a dietetikus. A száz százalékos gyümölcslevek kapcsán azt is kiemelte, hogy ezek ízesítve vannak cukorral vagy édesítőszerekkel, ezek adják az illető márka sajátos ízét, nem a benne lévő gyümölcsőrlemény. Ugyanakkor ide lehet sorolni a gabonapelyheket vagy a joghurtokat is.
Az élelmiszerek címkéjén a következőkre kell figyelnünk: E 950-968, E 420, E 421 – ugyanis ezek jelölik a cukorhelyettesítőket és édesítőket – avatott be a szakember.
Természetesen egészséges édesítőszereket is fogyaszthatunk cukor helyett – egészítette ki. Ide tartozik a szőlőcukor, nyírfacukor, tejcukor, méz, stevia, eritrit. „Ezek közül a nyírfacukor és a méz bír a legnagyobb pozitív hatással. A méz nemcsak ásványi anyagokban gazdag, hanem baktériumellenes anyagokban is. Megfázás esetén kiváló fegyver, bizonyos esetekben hatásosabb az antibiotikumoknál. Viszont vigyázni kell az alkalmazott hőfokban, forró folyadékba való feloldás esetén elveszíti jó tulajdonságait,
Ugyanakkor a mézet cukor helyett lehet használni bizonyos édességek édesítésekor. A méz lenne a legelső opció az édesítők esetén, mivel nemcsak édesít, hanem táplál és védi a szervezetünket” – emelte ki a szakember.
A cukornál és az élelmiszeriparban gyakran használt helyettesítőjénél is van jobb
Fotó: Pixabay
„A juharszirup egy másik értékes és természetes édesítőszer. Kanada a legnagyobb fogyasztója, ugyanis onnan ered, ezt az indiánok fedezték fel. Egy 2010-es kutatás alapján, melyet a Rhode Island Egyetem keretén belül végeztek, megállapították, hogy több mint húsz olyan elemet tartalmaz, ami az emberi egészségre pozitívan hat. Ezt az édesítőt a juharfa nedvéből csapolják, 40 liter nedvből 1 liter szirup lesz, minél sötétebb a folyadék, annál gazdagabb tartalmú a hasznos anyagokban. Ugyanúgy használhatjuk, mint a mézet. Tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat” – magyarázta.
A dietetikus szerint a stevia (egy dél-amerikai gyógynövény) lehet a cukorbetegségben szenvedőknek a válasz, hiszen a glikémiás indexe nulla. Ez egy számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben. A stevia természetes édesítő és vérnyomáscsökkentő hatással is bír, ásványi anyagokat tartalmaz, antibakteriális hatása is van, mindemellett pedig emésztőrendszer-barát, gombaölő, ízhatása pedig 300-szorosa a cukornak, és még fogyókúra esetén is alkalmas.
Azt is megtudtuk, mesterségesen előállított édesítőszereket és cukrot szinte minden élelmiszer tartalmaz – még a felvágottak is –, amelyeket a boltok polcain megtalálhatunk. „Jelenleg a cukor az egyik legjelentősebb, egészségünket befolyásoló anyag, ugyanis nemcsak függőséget okoz, hanem hízást idéz elő. Belső szerveink állapotát is veszélybe sodorja, nem utolsó sorban a rákos sejtek egyik tápláléka. A mindennapi kristálycukorból elfogyasztott mennyiség az évek során növekedett, ugyanakkor az egészségre gyakorolt hatása az évek során nem csökkent, emiatt a túlsúly és ezzel járó betegségek okozójaként is tekinthetjük” – húzta alá. Egy 2016-ban készült statisztika szerint
míg a 60-as években 1,5 kg volt az egy főre eső átlag cukorfogyasztás. „Szervezetünk megkapná a neki szükséges napi cukormennyiséget az elfogyasztott zöldségekből és gyümölcsökből, de az emberiség, mint azt láthatjuk, mindenből többet és többet szeretne” – zárta a szakember.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu.
Riasztást rendeltek el csütörtökön reggel az egyik costinești-i strandon, miután a turisták egy drón maradványait fedezték fel a tenger vizében, nagyon közel a parthoz. A hatóságok most intézkednek.
A Nuclearelectrica csütörtök reggel megkezdte a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
1 hozzászólás