Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Városi „blokkos” leányként nőttem fel, annyi közöm volt a falusi gazdálkodáshoz, amennyit a nagyszüleimnél láttam. Kicsit több mint tíz éve költöztem falura, és bevallom, egyik legnagyobb fejlődésemnek azt tartom, hogy megtanultam tyúkot vágni.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

A kolozsvári nagybani piac út menti árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncok polcaiig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A húsvét a keresztény hit legmélyebb üzenetét hordozza: a feltámadás örömét, a bűnbánat megtisztító erejét, és a reményt, amely túlmutat a halálon. A hétköznapi rohanásban gyakran háttérbe szorul az ünnep valódi jelentése.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A rendszeres olvasás alapvetően befolyásolja életünket, okosabbá tesz, számtalan új információval lát el, bővíti a szókincset, javítja az íráskészséget és a helyesírást, fejleszti az analitikus és kreatív gondolkodást és még hosszan sorolhatnánk.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.