Svájci szakemberek tanítják favágásra a sepsibükszádiakat a zabolai gróf által szervezett képzésen. A cél a favágók biztonságának növelése és az erdők megóvása.
2014. március 20., 15:572014. március 20., 15:57
Gróf Alexander Roy Chowdhury a mintegy 30 hektáros zabolai Mikes-birtokon él és dolgozik, a család fő vállalkozása pedig az erdőkitermelés. A Mikesek mintegy 12 ezer hektár erdőt igényeltek vissza, és minden egyes hektárra komoly üzemterv készült, így a kitermelés a legprofibb módon működik – mondta a gróf. Alexander Roy Chowdhury egy svájci egyesület által négy éve szervez fakitermeléssel kapcsolatos képzéseket Erdély-szerte, melynek egyik állomása Sepsibükszád.
A résztvevők a helyi fiatalok és idősek köréből kerültek ki – ők olyan férfiak, akik már favágóként dolgoznak és érdekli őket a szakma, vagy csak a jövőben kezdenék el ezt a mesterséget. Jelenleg a Mikes-család Bükszádhoz közeli kétezer hektáros erdejében dolgoznak, de nem a mostanában használatos favágási eszközökkel, hanem svájci gépekkel és technológiával.
A gróf szerint a legnagyobb gond az, hogy sokszor meggondolt terv nélkül vágják ki az erdőket, így a kitermelés menete veszélyezteti az emberek életét és a környezetet is. „Súlyos hibákat tapasztaltunk itt Székelyföldön, amikor elkezdtük az erdőkitermelést. Elsősorban a favágók biztonságára gondolok, hiszen az egészségüket veszélyeztetik rövid és hosszú távon is. Rövid távon azért, mert a fa bármikor rájuk dőlhet, hiszen nem úgy dolgoznak, ahogyan mondjuk Svájcban vagy Kanadában vágják a fát. Másodsorban a legnagyobb hiba, amit sokan elkövetnek, hogy amikor lehúznak egy rönk fát, végighúzzák az egész erdőn teljes hosszában. Ilyenkor több száz élő fa is megsérülhet, majd kiszáradhat. Nálunk mérnökök jegyzik meg a fákat úgy, hogy a körülöttük lévők ne sérüljenek a vágásnál és ne kelljen azokat később levágni. Mert így könnyen jutunk el a taroláshoz” – mondta.
Az ingyenes képzés két hétig tart, húsz férfi vesz részt rajta, ők ötös csoportokra osztva, svájci szakemberekkel dolgoznak minden nap reggeltől késő délutánig. A munkafolyamat során megtanulják a fák megbélyegzésének módszerét, a vágási módozatokat, valamint a szállítás és darabolás technikáját is. Jani András már elvégezte ezt a tanfolyamot, így most csoportot vezet, ő oktatja a falubéli kollégáit. Elmondása szerint nagyon fontos, hogy egy kihalt szakmát hoznak vissza, de nem akárhogyan.
„Megtanítjuk irányba dönteni a fát, annyira, hogy kímélje a jövő fáit, és tökéletesen húzzuk ki, anélkül, hogy bármilyen más növényzet sérülne emiatt. Fontos a védőfelszerelés is, a fejvédő, a vágásálló nadrág és kabát, az erős csizma és a kesztyű is. Ezek a saját biztonságunkat védik, ezért precízen tudunk figyelni a munkára” – magyarázta.
A képzéssorozat már négy éve tart az ország különböző területein, a gróf pedig azt mondta, Székelyföldön honosítaná vissza ezt a szakmát, mivel az erdőkitermelés fontos az itt élők számára. Ugyanolyan fontos a vágási minőség, amelyet svájci pontossággal végeznek úgy, hogy előre meghatározzák a fa dőlésének irányát, aztán aláékelik a bevágott fát, és úgy döntik le. Ezáltal kímélik a környezetet, könnyebb az elvontatás, de kevesebb a veszély is a munkásokra nézve.
„Ezek a képzések nemcsak arról szólnak, hogyan kell egy fát helyesen és biztonságosan kidönteni, hanem a favágás minden részletére kitérnek, így a szerszámok használatára, karbantartására is. A jövőben kiépítenénk egy sodronypályát is a rönkvontatáshoz, ez viszont rengeteg pénzbe kerül és egyelőre csak terveink vannak rá” – tette hozzá Alexander Roy Chowdhury.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!