Filiz Kaya és Seyhmus Kardas az Európai Önkéntes Szolgálat – Fiatalok Lendületben program keretén belül teljesítenek önkéntes szolgálatot Háromszéken, melyet az Európai Bizottság finanszíroz. A SZIK felkérésére tartottak előadást a kurdok történelméről, mindennapjairól múlt héten a Lábas Házban. A HITI Önkéntes Központ két törökországi önkéntese bemutatta Diyarbakir és a kurdok történelmét, hagyományait és ételeit. A vetítéssel egybekötött előadáson a kurdok fővárosának tekintett Diyarbakirról, a délkelet-anatóliai metropoliszról ismertették a legfontosabbakat, melynek egyik jellegzetessége, hogy 5,5 kilométeres, külső és belső bástyákkal felvértezett védelmi fal vesz körül. A város az idők folyamán itt megjelenő kultúrák (szkíta, perzsa, hellén, római, arab, izraelita és török) jegyeit őrzi: templomok (mecsetek), hidak, karavánszerájok, jellegzetes építmények és szobrok, jelképek árulkodnak az itt megtelepedő népekről. Az egyik sajátossága, hogy mind a védművek, mind a nagymecset habarcs nélkül, hatalmas fekete (bazalt) kövekből épült. (Ezért is nevezték Fekete-Amidnak a török időkben.)

A kurd nyelvről és kultúráról, hagyományokról Filiz tartott ugyancsak képekkel illusztrált előadást, amelyből kiderült, hogy a kurd nyelv – melyet jó ideig csak családon belül használhattak, tanulhattak a kurd nemzetiségűek – négy országban van jelen: Iránban, Irakban, Szíriában és Törökországban. Ezen belül négy dialektusát tartják számon, a nyelvjárások azonban nagyon különböznek egymástól. Mivel a történelem viharában a mai Kurdisztán területe fölött folyamatosan idegen népek uralkodtak, kialakult köreikben egy sajátos „regölés”, mely révén az kurd etnikum a harci történeteit, szerelemről és az élet dolgairól szóló meséit, hitvilágát továbbadja az utókornak. Ma már léteznek kulturális központok, ahol szervezett formában hallgatják és tanulják ezeket a „dengbej”-eket. Ez a spontán éneklés egy sajátos, közösségépítő körtánccal is kiegészül, melyet az est végén ugyancsak lehetősége volt megtanulni az érdeklődőknek.

A kurdok vallásának eredete a zoroasztriánus valláshoz köthető, amelyet a Kr. e. 630 és 553 között élt Zoroaszter (Zaratusztra, Zerdust) pap és próféta alapított. Tanítása szerint a világ kozmikus harc színtere, amely állandóan dúl a jó (a fény) és a rossz (a sötétség) között, s az emberek szabadon választhatnak. Ma már többségük az iszlám vallást gyakorolja.

Az est sajátos kurd-török kóstolóval és tánctanulással zárult. A jelenlévők Filiz jóvoltából jellegzetes töltöttkáposztát, halvát, szőlőcukrot és egyéb különlegességeket ízlelhettek, melyek egy része az itt fellelhető hozzávalókból készült.