Sok gazda volt kíváncsi a német technológiával gyártott kaszáló gépek bemutatójára. A jelenlevők szemügyre vehették, ahogy a nagy monstrumok játszi könnyedséggel végzik feladatukat az egyenletlen talajon, rövid idő alatt nagyméretű területen kaszálva le a füvet. Talán a legnagyobb csodálatot a 12 méteres asztallal rendelkező kaszáló gép váltotta ki, mellyel egy hektár megművelése gyerekjátéknak tűnt. „Jók ezek a gépek, ám az alját ez is ott hagyja” – vélte az egyik, bemutatón részt vevő gazda. Az érdeklődők kisebb csoportokba verődve nézegették a gépeket, vizsgálták a hidraulikus és elektronikus rendszerrel működő szerkezeteket. „Nagyon jó gépek ezek, hegyi viszonyokban minden eddiginél jobban használhatóak. Kérdés az viszont, mikorra amortizálódik az ára” – osztotta meg véleményét a bemutató egy másik résztvevője.

A cég szerint hatékonyak a gépek

„Nagy a vágóterület, de könnyen használható” – így jellemezte Molnar Costel az általuk ismertetett gépeket. A Brielmaier cég romániai képviseletének munkatársa elmondta, a vágóasztalok elérik a 12 métert is, és bidux késekkel vannak felszerelve, azaz mind a két él mozog, így nagyobb a vágási hatékonyság. A gépeket legkevesebb 18 lóerős motor hajtja, a futómű a cég tulajdonosának, Martin Brielmaiernek a szabadalma, a kerekeken található tüskék pedig cserélhetőek.

A gépek távirányítással és GPS-rendszerben (globális helymeghatározó) is használhatók. Átlagfogyasztásuk három liter óránként, a két méteres vágóasztallal pedig mintegy nyolcvan perc alatt lehet lekaszálni egy hektárt. A gépek egyik nagy előnye – említette Costel –, hogy a speciális futóműveknek köszönhetően meredek talajon is kiváló munkát végeznek. A kaszálógépek beszerzése egyébként legkevesebb 30-35 ezer eurós beruházást igényel.

Újra bevonni a termelésbe a hegyi kaszálókat

„A kistérség sok éve most már a hegyi kaszálók megmentéséért dolgozik. Ennek a munkának sok állomása volt, ez most a legújabb” – fogalmazott az eseménnyel kapcsolatban Rodics Gergely. A Pogány-havas Kistérségi Társulás menedzsere elmondta, köztudott, hogy a hegyi kaszálókat kézzel alig néhányan művelik. Ugyanakkor egyre kevesebb a terület, amit lekaszálnak, és egyre több, amit inkább meghagynak legelőnek, vagy beerdősödik.

„Ebben a helyzetben próbáltunk valamit hozni, ami új, ami hatékonyabb, és ami tetszhet a fiatal gazdáknak is. A mai alkalom fő oka, hogy ha már van itt Romániában egy olyan cég, amely német technológiát gyárt és forgalmaz is, próbáljuk ki itt a hegyekben. Lássuk, tetszik-e a közbirtokosságoknak, a gazdáknak, és nézzük meg, érdemes-e olyan szolgáltatásban gondolkodni itt a Csíki-havasok esetében, amely viszonylag olcsón elvégezni a kaszálást a gazda helyett, akinek már csak a szénáról kellene gondoskodnia” – említette portálunknak a menedzser. Hozzátette, ezzel azt is remélik, hogy a felhagyott hegyi kaszálók újra termelésbe vonhatók lesznek. Tőle azt is megtudtuk, az idei évre két gép marad a kistérségnél, a működtetésével betanított szakemberek pedig előreláthatólag hektáronként 250 lejért végzik el a kaszálást az érdeklődők számára.

Gépi kaszálás, mint kézi művelés

„Ahhoz, hogy támogatást lehessen kapni a következő években, a feltételek egyre szigorúbbak, és elsősorban a területnek a megműveléséhez kapcsolódnak” – ezt már a bemutatón szintén jelen lévő Tánczos Barna részéről hangzott el. Az RMDSZ szenátora elmondta, a napokban folytak megbeszélések a szakminisztériumban arról, hogy a bemutatón is látott gépes kaszálás kézi művelésnek számít-e vagy sem. „Mi szeretnénk ilyenként elfogadtatni. Az tény, ahol nem engedik a kézi kaszálást, ott egyre kevesebb területet kaszálnak meg kézi kaszával, és értéktelenek maradnak a területek, elbokrosodnak. Szerintem meg tudjuk oldani azt, hogy jövőtől ezeket a gépeket is el tudja fogadni a minisztérium kézi művelésnek” – nyomatékosított a politikus.

Véleménye szerint gazdálkodás szempontjából rendkívül fontos a gépesítés. Hiszen zömében ennek tulajdonítható, hogy Hargita megyében – az országban immár egyedüliként – évek óta növekvő tendenciát mutat a szarvasmarha és juhállomány. „Ha ezt a trendet tartani tudjuk, ha régi gépeinket le tudjuk cserélni újakra, akkor ez a tevékenység jövedelmező tud lenni. Az sem mellékes, hogy a biológiailag értékes területek megművelésre kerülnek. Családi gazdaságban valószínűleg nehezen lehetne használni az itt bemutatott gépeket, de egyesületi, közbirtokossági szinten mindenképpen jövedelmező lehet ezekkel dolgozni” – osztotta meg véleményét a szenátor.

Gál Antal: gépesítés nélkül már nem megy

„Sok területtel bír a közbirtokosság, és tényleg, a kaszálás a gépesítés nélkül már nehezen elképzelhető” – fogalmazott az egyik gépet éppen szemügyre vevő Gál Antal. A szépvízi közbirtokosság vezetője úgy vélte, drága gépekről van szó, ám a szép számú érdeklődő azt mutatja, lenne vevő ezekre. „Az biztos, hogy mint minden kaszáló gép, ez sem végez tökéletes munkát. Azt, hogy esetleg kevesebb termést lehet begyűjteni vele, ellensúlyozza a gép hatékonysága” – jelentette ki az elnök, aki szerint a következő hónapok tapasztalatai mutatják majd meg, érdemes lesz-e egy ilyen gépezet megvásárlásába fektetni.