Vujity Tvrtko magyar médiaszemélyiség korábban Hawaii-on, most pedig Floridában él
Fotó: Vujity Tvrtko/Facebook
„Amerika hamarosan nagyobb és különlegesebb lesz, mint valaha” – jelentette be Donald Trump amerikai elnök beiktatásán, de vajon mi történik az Egyesült Államokban azon hírek mögött, amelyek különböző szűrőkön át jutnak el hozzánk? Vujity Tvrtko, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő újságíró, médiaszereplő a Rádió GaGának adott interjút.
2025. január 24., 21:112025. január 24., 21:11
2025. január 25., 13:112025. január 25., 13:11
– Mit érzékelsz abból, amit mi csak híradásokon keresztül kapunk meg? Milyen hatása van az ott élőkre Trump azon kijelentéseinek, mint a nemzeti szuverenitás visszaállítása, a déli határon a nemzeti vészhelyzet kihirdetése vagy a Mars gyarmatosítása a közvetlen környezetedre?
– Floridában most havazik, ami nagyobb szenzáció, mint Donald Trump bármelyik bejelentése.
Az emberek elég nyugodtan reagálnak, nem érzem azt a Közép-Kelet-európai feszültséget, amit sokan várnának. Érdeklődnek, figyelik a híreket, de tényleg nem változtatja meg mindenki az életét. A jobboldali szomszédom kitette a háza elé, hogy „gyerünk Trump”, a baloldali szomszédom pedig, hogy „hajrá Harris”, mégis reggel együtt tolták ki a kukákat és sétáltatják a kutyáikat, nem verekedtek össze.
– Tehát nem éreztél drámai feszültséget az emberek között?
– Érdekes, de én például láttam már olyan Trump-pólókat áruló ajándék standokat Washingtonban, ahol egyszerre volt ott „Hajrá Trump” és „Pusztuljon Trump” póló is, és mindkettőt ugyanaz a személy árulta. Tehát a biznisz az sok mindent felülír.
– Ha listát készítenél Trump legfontosabb kijelentéseiről, mit emelnél ki?
– Több kiemelkedő bejelentése volt, mint a déli határfal folytatása, Biden rendeleteinek azonnali visszavonása vagy az illegális bevándorlás megszorítása. Azért azt tudni kell, hogy az Egyesült Államokban 11-12 millió közé teszik az illegális bevándorlók számát és nyolcmillióan közülük dolgoznak – sokan az építőiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátásban. Hogyha ezt az irdatlan tömeget egyszerre kiteszik az országból, akkor azt megsínyli a gazdaság.
A városunkban van egy magyar hölgy, aki biciklivel közlekedik fél éve, mert ha a rendőrség megállítja az autójával, akkor gyakorlatilag aznap délután deportációs börtönt kap és kidobják az országból. Floridában például nagyon sok úgynevezett „túltartózkodott” magyar van. Ők szintén illegálisak, csak annyi a különbség, hogy a „full illegális” az, aki soha nem volt legális, csak átsétált például a mexikói határon, és vannak olyan magyar emberek, akik egyszer megérkeztek ide turistavízummal és itt maradnak.
Viszont visszatérve nekem két „nem hivatalos” bejelentés is nagyon fontos volt: az egyik, hogy Trump kifejezte érdeklődését Grönland megszerzésére, a másik pedig az, hogy Kanadát is az Egyesült Államok 51. tagállamává szeretné tenni.
– Grönlandot? Milyen esélyt látsz arra, hogy ez akár konfliktust okozzon?
– Grönland stratégiailag is nagyon fontos terület. Politikai szempontból Európához tartozik, de földrajzilag az amerikai földrészen van.
Ha Trump tényleg megpróbálja megszerezni, akkor lehet, hogy a geopolitikai feszültségek elérik a csúcspontjukat.
– Visszatérve a politikai helyzetre, szerinted Trump komolyan gondolja, hogy 24 óra alatt véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, ha ő lenne az elnök?
– Szerintem komolyan gondolja, de természetesen az amerikai külpolitika is nagyban összefonódik a belpolitikai helyzetekkel. Azt mondja, hogy ő képes lenne véget vetni a háborúnak, de azért figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi kormány is tett olyan lépéseket, amelyek ezt nem könnyítik meg. Az biztos, hogy Trumpnak van egy olyan szemlélete, hogy helyreállítsa Amerika vezető szerepét a világban.
Fotó: Vujity Tvrtko/Facebook
– És mi a helyzet Európa és Amerika viszonyával?
– Trump valóban kritizálja Európát és úgy véli, hogy az amerikai munkahelyeket sokszor kiszervezik Mexikóba, Kanadába vagy Kínába. Most már azt mondja, hogy azt, ami Amerikában megoldható, azt ott oldják meg, teremtsenek munkahelyeket.
Az NBA és NFL bajnokságok után most már minden, még a legkisebb részletek is azt sugallják, hogy Amerika nemcsak a sportban, hanem politikailag is világvezető akar lenni.
– Ez valóban érzékelhető mindennapjaikban is?
– Igen, itt Floridában a helyiek is nagyon erősen átérzik a patriotizmust. Mostanában azt tapasztalom, hogy
Kanada például nagyon nem ilyen mértékben érzi ezt, de Amerika minden egyes szegletében megvan a nemzeti büszkeség.
Trump beiktatása tehát nemcsak a politikai, hanem a társadalmi szinten is erős reakciókat váltott ki, de az amerikai közéletben egyelőre sokkal inkább a hétköznapi problémák, mintsem a nagy politikai ígéretek dominálnak. Ahogy Vujity Tvrtko is mondja: Amerika egyszerre próbál hazai szinten munkát teremteni és nemzetközi szinten is megmutatni, hogy „mi vagyunk a világ közepe”.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
A simontornyai vár Tolna vármegye északi részén található. A várat az 1270-es években, gótikus stílusban építették.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
1 hozzászólás