
Hiába tiltakozott csütörtökön az Egyesült Államok nagykövetsége is, a kormány elfogadta a polgármesterek pártváltását lehetővé tevő rendeletet. A helyi választott elöljáróknak 45 napjuk van a pártválasztásra.
2014. augusztus 28., 15:292014. augusztus 28., 15:29
A bel- és külföldi bírálatok ellenére – az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége is aggodalmának adott hangot – elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi a polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök és közgyűlési tagok számára, hogy mandátumvesztés nélkül pártot váltsanak. A rendelet szerint ráadásul a szerdán megjelölt tíz nap helyet 45 napot bocsátanak az elöljárók rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntsék, melyik párt színeiben kívánnak tovább politizálni.
Victor Ponta miniszterelnök a nap folyamán kétszer is elhalasztott kormányülés előtt leszögezte: felelősséget vállal a rendeletért, mert „igazságot kell tenni”. „Elhárítjuk az akadályokat az önkormányzatok működésének útjából, és igazságot teszünk, mivel 2012-ben a polgármestereket a Szociálliberális Unió (USL) színeiben választották meg, Crin Antonescuval és Victor Pontával együtt, most pedig arra eszméltek, hogy PDL-sek lettek Vasile Blagával és Klaus Johannissal. Nem mindig annak van igaza, aki a leghangosabban kiabál. A rendelet 45 napot ad a polgármestereknek, pontosan úgy, ahogy a PNL és a PDL törvénye tette” – mondta a kormányfő.
Ezzel arra utalt, hogy 2006-ban a liberálisok vezette kormány megtiltotta ugyan a helyi választott elöljárók migrációját, de előtte 45 napot adott nekik arra, hogy eldöntsék, melyik pártban folytatják pályafutásukat.
Az Egyesült Államok nagykövetsége reggel közleményben kommentálta a rendeletet, amelyben aggodalmának adott hangot annak időzítése miatt. „Már korábban is aggodalmunkat fejeztünk ki amiatt, hogy bonyolult kérdésekben sürgősségi rendeletekkel döntenek, és úgy gondoljuk, az ilyen intézkedéseket nyílt és átlátható törvényhozási folyamat keretében kellene megvitatni, amely lehetőséget teremt olyan viták megszervezésére, amelyeken az összes parlamenti párt, a civil társadalom és minden érdekelt fél szabadon részt vehet” – áll a közleményben.
A tervezetet keményen bírálta Traian Băsescu államfő is, aki felszólította a kormányt: ne fogadja el a rendeletet, ha pedig ez mégis bekövetkezik, akkor az ombudsmant figyelmeztette: támadja meg azt az alkotmánybíróságon.
Az ellenzék tüntetést szervezett a kormánypalota elé a rendelet elfogadása ellen. A meglehetősen szokatlanul megszervezett eseményen – a mintegy kétszáz résztvevő számára székeket és pattogatott kukoricát vittek – Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje aggodalmának adott hangot, mivel – mint elmondta –, a párt helyi elöljárói közül többen is panaszkodtak, hogy a kormányoldal megpróbál rájuk nyomást gyakorolni az átállás érdekében.
Az ACL a nap folyamán az Európa Tanács alkotmányügyi szaktestületét, a Velencei Bizottságot is tájékoztatta a kormány lépéséről. A Velencei Bizottság ugyanis korábban a politikai migráció visszaszorítását szorgalmazó ajánlást fogalmazott meg Románia számára.
Mint arról beszámoltunk, a rendelet ötlete Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettestől származik, aki a hétvégén azzal indokolta a tervet, hogy az új pártok megjelenésével, az USL felbomlásával és a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) megalakulásával átrendeződött a politikai térkép, és számos önkormányzatban felborultak az erőviszonyok, a tíznapos türelmi idő, amit most a választott elöljárók rendelkezésére bocsátanak, hogy eldöntsék, melyik pártban akarnak tovább politizálni, az ily módon előállt határozatképtelenséget szüntetné meg.
Victor Ponta miniszterelnök szerint is szükséges megszüntetni a helyi hatóságok munkáját megbénító akadályokat, és „ki kell lépni a hazugságból és a képmutatásból.”
Az ellenzék viszont perrel fenyegeti a kormányfőt, a tervezetet a demokrácia elleni támadásnak tartja, és azzal érvel: a PSD célja a rendelettel az, hogy zsarolás vagy ígérgetés útján magához édesgesse az ellenzéki polgármestereket.
Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök még korábban úgy nyilatkozott: fenntartásokkal viszonyul a jogszabályhoz, de elvileg lehet tárgyalni róla. Kereskényi Gábor képviselő viszont „szemétnek” nevezte a rendeletet.
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!