Fotó: Haáz Vince
Továbbra is a sereghajtók között szerepel Románia a csecsemőhalandóság szempontjából: míg az Európai Unióban ezer újszülöttből 3,6, addig Romániában 5,8 nem éri meg az egyéves kort. Noha elsőre ez kizárólag egészségügyi kérdésnek tűnhet, valójában a szociális és gazdasági helyzet befolyásolja legnagyobb mértékben a mutató alakulását.
2021. június 19., 19:002021. június 19., 19:00
A napokban tette közzé a legfrissebb, 2019-es adatokra alapozó csecsemőhalandósági mutatókat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Mint ebből kiderült,
A mutató Észtországban a legalacsonyabb, mindössze 1,6 ezrelékes, és Máltán a legmagasabb 6,7 ezrelékkel.
A sereghajtó helyezéstől eltekintve ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést tett az ország ezen a téren: Portugália után Romániában csökkent a legnagyobb mértékben a csecsemőhalandóság aránya, az 1961-es 71,4 ezrelékről a már említett 5,8 ezrelékre.
Ezt a tényt emelte ki elsőként megkeresésünkre Koncsag-Szász Előd gyermekgyógyász főorvos is. Mint mondta,
Az ország önmagához képest számottevő fejlődésen ment keresztül, sokat javultak a csecsemőhalandósági mutatók, és bár valóban lehetne még alacsonyabb az érték, nem szabad elfelejteni, hogy ilyen jó még sohasem volt a hazai helyzet. Hozzátette: a csecsemőhalandóság nem csak egészségügyi kérdés, sőt, az egyéves kor alatti elhalálozások csak egy kisebb része történik egészségügyi okok, például születési rendellenesség miatt.
Azt is látni lehet továbbá a statisztikákból, hogy nagy különbség van a falvak és a városok között: előbbiekben 20-25 százalékkal magasabb a csecsemőhalandóság előfordulása.
„Ennek köze van ahhoz, hogy milyen a hozzáférés a terhesgondozáshoz vagy általánosságban az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A legfontosabb tényező viszont a család szociális helyzete, a mélyszegénységben élőknél gyakrabban fordulnak elő hasonló esetek.
– sorolta az okokat Koncsag-Szász Előd.
A gyermekgyógyász főorvos továbbá arra is kitért, mit lehetne tenni a csecsemőhalandósági mutatók javítása érdekében. Meglátása szerint hosszútávon a mélyszegénység megszüntetése jelenthetne megoldást, de az ehhez vezető úton számos egyéb intézkedés is javulást idézhet elő. „Abból kell kiindulni, hogy melyek a kockázati csoportok.
– hangsúlyozta Koncsag-Szász Előd. Példaként említette, hogy vannak települések, ahol még háziorvos sincs, így a nők nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Nem működik továbbá védőnői hálózat sem az országban, pedig az is nagy segítséget jelentene, ha házhoz mennének és tanácsokkal látnák el a rászoruló családokat.
Emellett a szakember szerint az oktatásnak is nagy szerepe kellene legyen ebben a kérdésben. „Érdemes lenne az egészségügyi alapismeretek oktatását bevezetni az iskolában annak érdekében, hogy egyáltalán felismerjék a szülők, hogy ha a gyereknek kékül a szája vagy több napja lázas, az nagy bajt jelent, és orvoshoz kell vinni.
– sorolta a gyermekgyógyász főorvos, aki az anyatejes táplálás fontosságára is kitért a betegségek megelőzése érdekében. Zárásként a hirtelen csecsemőhalál szindrómát is megemlítette, amely esetében egy látszólag egészséges újszülött hirtelen és váratlanul életét veszti. A jelenség oka máig ismeretlen, de kutatások bizonyítják, hogy gyakrabban fordul elő hason altatás esetén. Ezért ajánlott minden esetben a hátára fektetni, és úgy elaltatni a kisbabákat.
A csecsemőhalandóságról
A csecsemőhalandóság egy demográfiai mutató, az 1000 élve születésre jutó 1 éves kor alatti halálozások éves száma. A Földön az átlag 44, vagyis 1000 csecsemő közül 44 gyermek hal meg 1 éves kora előtt. Mint minden világméretű összehasonlító statisztikának, ez esetben is lehetnek problémák a pontosság területén az egyes országok sajátosságai miatt. A főbb okok a következőek: hiányos adatgyűjtés; eltérő statisztikai módszerből eredő eltérés; területi minta nagyságából adódó pontatlanságok. (forrás: Wikipédia)
Ausztria pénteken jelezte, hogy kész feloldani a Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozásával szembeni vétóját, és ezzel hosszú várakozás után elhárul az utolsó akadály a két kelet-európai ország előtt.
Az Országos Börtönigazgatóság pénteken közzétett adatai több mint 20.500 fogvatartott kérvényezte, hogy szavazhasson az elnökválasztás első fordulójában.
Országszerte közel 19 ezer szavazóhelyiségbe várják vasárnap a szavazásra jogosult mintegy 19 millió román állampolgárt, hogy megválasszák Románia elnökét.
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Felületességgel és mulasztással vádolta csütörtökön Cătălin Drulă képviselő, korábbi szállításügyi miniszter Sorin Grindeanu jelenlegi tárcavezetőt, miután hajnalban törölték a Bukarest-Brassó elektromos vonat járatát.
A szerdán első menetrend szerinti útjára indított új elektromos vonat csütörtök reggeli járatát a fedélzeti számítógép meghibásodása miatt törölték – közölték a Vasúti Reform Hatóság (ARF) képviselői.
Az államelnök-választások második fordulója után kezdődnek a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Az előző havi 0,2 százalékos növekedés után szeptemberben az Európai Unióban és az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés augusztushoz képest, az uniós országok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Összesen 28 személy került előzetes letartóztatásba azzal a gyanúval, hogy kábítószert árultak iskolákban, miután a hét elején a rendőrség és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség a hét elején 54 házkutatást tartott Iaşi és Vaslui megyében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke kedden arról számolt be, hogy az elnökválasztási kampány szombaton reggel 7 órakor véget ér, addig a jelöltek és pártjaik kötelesek eltávolítani a közterületekről és az online térből a kampányanyagaikat.
szóljon hozzá!