
Több ezer egyetemi hallgató csatlakozott szerdán az ország nagyvárosaiban zajló utcai tüntetésekhez, az iskolákban pedig a diákok japánsztrájkkal támogatták társaikat.
2013. november 13., 22:422013. november 13., 22:42
Az egyetemistákat tömörítő Országos Diáktanács (ANOSR) és helyi szervezetei Kolozsváron, Temesváron, Bukarestben és Jászvásáron szerveztek nagyszabású megmozdulásokat, de a hallgatók Nagybányán, Nagyszebenben és Gyulafehérváron is utcára vonultak. A hallgatók „Tanulni akarunk, nem emigrálni”, illetve „Oktatás nélkül minden nemzet meghal” jelszavakat skandálva vonultak a megyeszékhelyek belvárosába, illetve a prefektúrák elé. Kolozsváron a Haşdeu diáknegyedből mintegy ezer résztvevő indult a Főtérre szerdán délután.
A vonuló diáksereghez száz magyar egyetemista is csatlakozott, ők a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) jelképeit is magukon viselték. Szénás Szabolcs, a KMDSZ sajtófelelőse a portálunknak elmondta: körülbelül háromszáz magyar diák részvételére számítanak, hiszen időközben a Györgyfalvi és a Hajnal lakónegyedekben található bentlakásokból is elindultak a hallgatók a közös gyülekezőpont fele. „Értékelendő, hogy a román és magyar diákok közösen, szolidárisan vesznek részt a megmozduláson” – vélekedett Szénás. Az utcai tiltakozáson a Kolozsvári Műszaki Egyetem, a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem hallgatói egyaránt részt vettek. A felvonulás útvonalát is tudatosan úgy tervezték, hogy valamennyi diákszállást útba ejtsék. A KMDSZ-nek az akció kapcsán kiadott közleménye szerint az oktatásra szánt költségvetést főként a bentlakások minőségének javítására és a bentlakáshelyek számának növelésére kellene fordítani.
Pricopie: a véleménynyilvánítás szabad
Nagyszebenben közel ezren követeltek magasabb finanszírozást a tanügynek, míg Temesváron ezernél is többen igyekeztek a prefektúra épületéhez, ahol kéréseiket beadvány formájában adták át a megye kormánymegbízottjának. Noha Bukarestben ennél kevesebben, mintegy félezren vonultak utcára, a hallgatók közel fél órán keresztül elzárták az utat a forgalom elől. Más városban nem jeleztek hasonló akciót. Az iskolákban eközben országszerte japánsztrájkot tartottak, a tanulók fehér karszalagot viselve fejezték ki, hogy egyetértenek a követelésekkel. Az akcióhoz csak a bukaresti diákok nem csatlakoztak, az őket tömörítő diáktanács álláspontja szerint ugyanis semmilyen tiltakozási formával nem értenek egyet, az egyetlen feladatuk ugyanis a tanulás. Remus Pricopie oktatási miniszter korábban úgy nyilatkozott: nincs ellenvetése a japán sztrájkkal kapcsolatban, hiszen „a diákok joga a szabad véleménynyilvánítás.” Az egyetemisták és diákok legfőbb követelése az oktatási rendszer támogatásának növelése, a pedagógusokhoz és szakszervezeti vezetőkhöz hasonlóan ők is úgy vélik: a kormánynak a bruttó hazai termék (GDP) legalább hat százalékát kellene az ágazatra fordítania.
A szerdán kiszivárgott 2014-es állami költségvetési tervezet szerint ezzel szemben a kabinet az ideinél csak alig nagyobb összeggel finanszírozná a tanügyet, az egészségügyi rendszertől ráadásul 2013-hoz képest jelentős összeget vonnának el. Az oktatási minisztérium költségvetésére jövő évben 8,5 milliárd lejt szán a kormány, ez mindössze 1,4 százalékkal haladja meg az idei összeget. Legnagyobb mértékben, közel 34 százalékkal a régiófejlesztési tárca büdzséje emelkedik, amely 2014-ben a tervezet alapján 4,8 milliárd lej lesz. Emellett növekszik többek között a pénzügyi, a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és az európai ügyekért felelős minisztérium költségvetése, a legnagyobb összeggel, közel 30 milliárd lejjel pedig a munkaügyi tárca gazdálkodhat. Ezzel szemben az ideihez képest 18 százalékkal kisebb összeg (7,9 milliárd lej) jut az egészségügyi minisztériumnak, de a kormány a gazdasági, művelődésügyi és igazságügyi tárca büdzséjét is lefaragja.
Általános sztrájkra készülnek az orvosok
Victor Ponta miniszterelnök az egészségügynek szánt költségvetéssel kapcsolatban szerdán úgy nyilatkozott: félretájékoztatás történt, a szaktárca ugyanis nem fog kevesebb pénzt kapni. A kormányfő úgy fogalmazott: ebben az évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (CNAS) párhuzamosan kellett fizetnie az aktuális és az elmaradt számlákat, így 3,5 milliárd lejt róttak le visszamenőleg, ugyanakkor 2013-ra is rendezték a költségeket. „Értelemszerűen, ha idén már kifizettük a 3,5 milliárd lejes adósságot, akkor jövő évre már nem fogjuk előirányozni ezt az összeget” – magyarázta Ponta.
A szakszervezetek ennek ellenére elégedetlenek, és elkeserítőnek tartják a kormány tervezett intézkedéseit, szerintük ugyanis a költségvetési tervezetben megjelölt összegek alapján jövő évben csak tovább romlik az egészségügyi rendszer helyzete. Vasile Neagovoci, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: minden bizonnyal hamarosan általános sztrájk fog kirobbanni az egészségügyben, hiszen minden jel arra mutat, hogy a kormány semmit nem teljesített követeléseikből. Mint megtudtuk, az érdekvédelmi szervezet országos tanácsa még ma összeül, hogy kidolgozza a cselekvési tervet. „Elkerülhetetlen az általános sztrájk. Nem kértünk mást, csak hogy normalizálják a helyzetet, ehhez pedig szükség lett volna a bruttó hazai termék hat százalékára” – fogalmazott Neagovici.
A tanügyi alkalmazottak is csalódottak
Hasonló a helyzet az oktatási rendszerben, amelynek illetékesei szintén csalódottak a tervezet miatt. Csatlós Mihály Levente, a kézdiszéki pedagógusokat tömörítő szakszervezeti csoportosulás vezetője elmondta: ebben az évben a GDP 2,3 százalékát kapta a tanügy, ha ez hat százalékra növekedne, szinte háromszorosára emelkedhetnének a bérek ugyanilyen feltételek mellett. „A jelenlegi helyzet elkeserítő, ha nem orvosolják időben, nagyszabású megmozdulásokra kell számítani. Noha az általános sztrájkot nem tartjuk hatékony megoldásnak, mégis elfogadhatatlan, hogy egy pályakezdő tanár havi 740 lejt keres” – panaszolta a szakszervezeti vezető. Csatlós szerint ugyanakkor nyílt uszítás volt a pedagógusok ellen, amikor Victor Ponta korábban úgy nyilatkozott: a tanügyi alkalmazottak bérének emelése csak akkor lehetséges, ha a kormány növeli az adókat.
Börtönbüntetésre ítéltek pénteken Nagy-Britanniában két romániai férfit, amiért megkéseltek Londonban egy perzsa nyelvű hírcsatornának dolgozó iráni újságírót.
Az ukrán fél közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt incidens egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz elektronikai hadviselés okozott – tájékoztatott pénteken a védelmi minisztérium.
A bogár akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ezért fokozott ellenőrzést rendeltek el Magyarországon.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
szóljon hozzá!