Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:20

Székelyföld-szerte fagyott csütörtökre virradóan

10:00

2026 nehéz év a fuvarozóknak, és ezt mindenki megérzi

08:13

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

07:57

Haldokló turizmus: újabb elbocsátás körvonalazódik Parajdon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Szükségállapot: mit is jelent?

Képünk illusztráció

Fotó: Védelmi Minisztérium

Szükségállapot lép életbe hétfőtől Romániában a koronavírus-fertőzés terjedése miatt – jelentette be szombat délután Klaus Johannis államfő. Összefoglaltuk, hogy ez mit is jelent(het) a gyakorlatban.

Balogh Levente

2020. március 14., 21:512020. március 14., 21:51

2020. március 15., 09:102020. március 15., 09:10

Románia államelnöke számára az alkotmány 93., a kivételes intézkedéseket taglaló szakasza teszi lehetővé, hogy az egész országban vagy egyes területi-közigazgatási egységekben bevezesse az ostromállapotot vagy a szükségállapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb öt napon belül kérje a parlamenttől ennek jóváhagyását.

korábban írtuk

Hétfőtől szükségállapot lép életbe Romániában

Szükségállapot foganatosítását jelentette be szombaton a koronavírus-fertőzés miatt Klaus Johannis államfő.

A szükségállapot legtöbb 30 napra foganatosítható, ez idő alatt a központi végrehajtó hatalom és a helyi közigazgatás bizonyos hatáskörei a katonai hatóságok és más központi hatóságok, elsősorban a belügyminisztérium felügyelete alá kerülnek.

A szükségállapot olyan rendkívüli állapot, amelyet az alkotmány értelmében vagy akkor hirdethetnek meg, ha a nemzetbiztonságot vagy a demokráciát fenyegető súlyos veszélyhelyzet alakult vagy alakulhat ki, illetve természeti katasztrófa esetén.

A meghatározás szerint olyan rendkívüli, nem katonai jellegű esemény esetén rendelik el, amely mértéke és intenzitása révén veszélyezteti a lakosság életét és egészségét, a környezetet, a fontosabb anyagi vagy kulturális értékeket, a normalitás helyreállítása érdekében pedig sürgős lépésekre, külön források biztosítására, illetve a rendelkezésre álló erőforrások egységes koordinálására van szükség.

Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a Vészhelyzeteket Menedzselő Országos Rendszer hozza meg, amelyet a belügyminiszter vezet, és a miniszterelnök koordinál.

Szükségállapot idején korlátozhatók bizonyos polgári jogok, kivéve az alapvető szabadságjogokat.

Ilyen helyzetben a hatóságok korlátozhatják vagy megtilthatják a járművek és az emberek közlekedését bizonyos helyeken vagy időpontokban, illetve indokolt esetben kijárási engedélyt adhatnak. Razziákat szervezhetnek, kizárólagos jogot kapnak a nyilvános rendezvények engedélyezésére, evakuálhatják azon személyeket a szükségállapot által érintett területről, akiknek a jelenléte nem indokolt, ideiglenesen bezárhatják az üzemanyagtöltő-állomásokat, vendéglőket, kávéházakat, klubokat, kaszinókat, az egyesületek székhelyeit és egyéb nyilvános helyeket.

Emellett megtilthatják a közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi közlekedést bizonyos útvonalakon, továbbá észszerűsíthetik az alapélelmiszereket és más létszükségleti javakat.