
Fotó: Veres Nándor
Felhívást tett közzé a Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája februári kezdeményezésük nyomán, amelyben arra kérik a székelyföldi önkormányzatokat, hogy fogadjanak el egy memorandumot, amelyben Székelyföld autonómiáját kérik. Ez a kérés Kovászna és Hargita megyék prefektusai által indított „támadások” miatt lett ismét aktuális.
2014. június 18., 12:062014. június 18., 12:06
2014. június 18., 12:202014. június 18., 12:20
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) újabb felhívásában arra buzdítja a székelyföldi önkormányzatokat, hogy olyan petíciókat fogadjanak el, amelyben egységesen nyilvánítják ki az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét, és teszik láthatóvá a nagyvilág számára azt, amit a prefektusi önkény a népszavazások korábbi meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
Felhívásukat annak nyomán tették közzé, hogy Kovászna megye prefektusa körlevélben szólítja fel Háromszék önkormányzatait, hogy ne fogadjanak el az uzonihoz hasonló, „memorandumnak nevezett petíciót, amelyben az etnikai alapú területi szeparatizmust mozdítják elő”.
„További igényük az, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is” – hívja fel a figyelmet közleményében az SZNT, hozzátéve, hogy Kovászna megye prefektusának állításával ellentétben szó sincs etnikai alapú területi szeparatizmusról, hiszen a hozott határozatok Székelyföld történelmi gyökerű egységének önkormányzati kinyilvánítását jelentik, autonómiája pedig minden itt lakó állampolgár közös értéke lesz.
A Székely Nemzeti Tanács a Hargita megyei helyzetre is kitér: „beszédes, hogy ezzel a körlevéllel szinte egy időben hozta nyilvánosságra Hargita megye prefektusa, hogy hónapokkal korábban már megtámadta a közigazgatási bíróságon a Hargita megyében elfogadott határozatokat. Ellentmondásos érvelésének logikája szerint a kormány közigazgatási „reformtervezete” is alkotmányellenesnek minősül, hiszen „az ország közigazgatása községekbe, városokba és megyékbe szerveződik”. Nyilvánvaló, hogy központilag összehangolt megfélemlítési kísérletről van szó, a bukaresti hatalom vissza akarja rettenteni az önkormányzatokat attól, hogy azok megjelenítsék az őket megválasztó helyi közösségek akaratát – olvasható a dokumentumban.
„Az önkormányzatok a határozat meghozatalával semmilyen törvénytelenséget nem követnek el. A határozat elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése azonban komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról, éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg” – nyomatékosítanak a felhívás szerzői.
A bogár akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ezért fokozott ellenőrzést rendeltek el Magyarországon.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
szóljon hozzá!