Százéves örmény tragédia: a megbékélés rögös ösvényein

Fotó: MTI

Az Oszmán Birodalom által előre eltervezett népirtásként tekintenek az örmények a száz évvel ezelőtti tragikus eseményekre. Bár az örmény genocídiumot Törökország nem hajlandó elismerni, az eseményekről megemlékezik. Hegedűs Tamással, magyarországi török szakértő segítségével jártuk körül az 1915-ben kezdődött tragikus történéseket.

Makkay József

2015. április 29., 09:052015. április 29., 09:05

2015. április 29., 09:062015. április 29., 09:06

Száz évvel ezelőtt, 1915. április 24-énkezdődött és 1917-ig tartottak azok a törökországi vérengzések, amelyek során mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak le. Az ügyben megfogalmazott örmény és török álláspontok azóta sem közelednek, mivel Törökország tagadja a népirtás vádját. Az évfordulót megelőzően, Európában elsőként Ferenc pápa szólalt meg: április 12-i homíliájában a „huszadik század első népirtásának” nevezte az örmény nép elleni atrocitásokat. A katolikus egyházfő hangsúlyozta: az örmény áldozatok között katolikusok és ortodoxok, püspökök, papok, szerzetesek, nők, férfiak, idősek, gyermekek és védtelen betegek is voltak. A katolikus egyházfő a 20. század másik két népirtásaként a nácizmust és a sztálinizmust nevezte meg. A misén a pápa kijelentette: „Emlékezni szükséges és kötelező. Ha nem létezik emlékezet, a múlt okozta seb nyitva marad és vérzik!”

A Vatikánnál akkreditált török nagykövetség szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában elhangzott szavai elfogadhatatlanok, népirtásról beszélni rágalom, az örmény misén mondott pápai kijelentések „politikai célból meghamisítják a történelmet”. Törökország vissza is hívta szentszéki nagykövetét, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket is mérlegel a Vatikánnal szemben. Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást, mindössze arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, mint 100 évvel ezelőtt volt.

A száz évvel ezelőtti események nemzetközi megítélése korántsem egységes. Lapunk Hegedűs Tamás volt országgyűlési képviselőt, Törökország jó ismerőjét, az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar–török Baráti Tagozatának 2010 és 2014 közötti elnökét kérdezte az örmény-török ellentétek gyökeréről.

A teljes írás az Erdélyi Napló április 30-án megjelenő 17. lapszámában olvasható.