
Beigazolódtak az értesülések, miszerint a román biztosjelölt, Corina Creţu szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselő a régiópolitikáért felel majd az új Európai Bizottságban (EB).
2014. szeptember 10., 17:332014. szeptember 10., 17:33
Jean-Claude Juncker, az EB megválasztott elnöke szerdán hozta nyilvánosságra a posztok leosztását, amelyben Creţu neve mellett a régiópolitikai biztosi tisztség szerepel. A tárca fő feladata a munkahelyteremtés, a versenyképesség növelése, a gazdasági növekedés és az életminőség javulásának előmozdítása. Creţu megtiszteltetésnek nevezte a megbízást, és közölte: készen áll a feladat ellátására.
A magyar jelöltet, Navracsics Tibort Juncker oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosnak javasolja kinevezni.
Új szerkezetű uniós biztosi testület alakul: az Európai Bizottságnak az elnök mellett hét alelnöke és húsz „egyszerű” biztosa lesz, az alelnökök közül pedig az egyik „első alelnöki” szerepkört kap. A 28 biztosjelölt közül tizenöten a jobbközép erőket képviselik, nyolcan szocialisták, öten pedig liberálisok. A testület tagjait szeptember második felében hallgatja meg az EP, októberben szavazhat róluk, és november elsejétől iktathatják be a biztosokat.
Juncker elmondta: az új bizottság – amelyet nyerő csapatnak nevezett – csak fontos dolgokkal foglalkozik majd. Rámutatott: a bizottság tagjai nem közalkalmazottak, hanem politikusok, hiszen kilenc volt külügyminiszter van köztük. Elárulta: az általa lefolytatott egyeztetések nyomán a testületben kilenc nő van, miután kezdetben még csak három jelölt volt. Kijelentette: a holland Frans Timmermans lesz első alelnökként a jobb keze.
A régiópolitikai biztosi tisztség az egyik legbefolyásosabb poszt az Európai Bizottságban, amely a legnagyobb költségvetéssel rendelkezik, a 2014 és 2020 közötti időszakban ugyanis az Európai Unió közel 352 milliárd eurót szán a kohéziós és régiófejlesztési politikára.
Mint arról beszámoltunk, a Romániának jutó biztosi tisztség kapcsán heves belpolitikai vita alakult ki Bukarestben. Victor Ponta miniszterelnök múlt héten azzal kérkedett, hogy személyesen sikerült kialkudnia Creţu számára a régiópolitikai posztot. Az Euractiv portál ugyanakkor egy olyan listát hozott le, amelyen Creţu a jóval jelentéktelenebb humanitárius segélyezésért felelős biztosi tisztség várományosaként szerepelt. Ponta erre azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, hogy személyesen járt közbe az ellen, hogy Creţu komoly tisztséget kapjon. Băsescu viszont hétfőn este azt mondta: az Euractiv listája csupán tréfa volt, amit Ponta bevett, miközben Románia olyan biztosi tisztséget kap, amely miatt nem kell szégyenkeznie.
Az új Európai Bizottság összetétele
Jean-Claude Juncker, elnök (Luxemburg); Federica Mogherini, külügyi főképviselő, alelnök (Olaszország); Frans Timmermans, első alelnök, belső szabályozás, jogi és alapjogi ügyek (Hollandia); Krisztalina Georgieva, alelnök, költségvetés (Bulgária); Andrus Ansip, alelnök, digitalis piac (Észtország); Alenka Bartusek, alelnök, energiaunió (Szlovénia); Valdis Dombrovskis, alelnök, euro és társadalmi párbeszéd (Lettország); Jyrki Katainen, alelnök, munkahelyek, növekedés, beruházás (Finnország); Phil Hogan, mezőgazdaság (Írország); Miguel Arias Cañete, klímavédelem és energiaügy (Spanyolország); Margrethe Vestager, versenyügy (Dánia); Günther oettinger, digitalis gazdaság és társadalom (Németország); Pierre Moscovici, gazdaság és pénzügy (Franciaország); Navracsics Tibor, oktatás, kultúra, ifjúság (Magyarország); Marianne Thyssen, munkaügy, szociális ügyek (Belgium); Karmenu Vella, környezetvédelem, halászat (Málta); Johannes Hahn, európai szomszédságpolitika és bővítés (Ausztria); Jonathan Hill, pénzügyi stabilitás (Nagy-Britannia); Vytenis Andriukaitis, egészségügy és élelmiszerbiztonság (Litvánia); Khrisztosz Sztiljanidész, humanitárius segélyek (Ciprus); Elżbieta Bieńkowska, belső piac, ipar, vállalkozások (Lengyelország); Neven Mimica, belső fejlesztés és együttműködés (Horvátország); Věra Jourová, igazságügy (Csehország); Dimitrisz Avramopulosz, bevándorlás és belügy (Görögország); Corina Crețu, régiópolitika (Románia); Carlos Moedas, kutatás és tudomány (Portugália); Cecilia Malmström, kereskedelem (Svédország); Maros Sefcovic, közlekedés (Szlovákia).
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!