Romániában főként megújuló energiaforrásokat használ a lakosság fűtésre, tehát többnyire fával tüzel

Az EU-ban a háztartások fő energiafelhasználása otthonaik fűtésére szolgál (62,8%), második helyen áll a vízmelegítés (15,1%), majd a világítás és az elektromos készülékek használata (14,5%), a főzés (6,1%), a helyiségek hűtése (0,4%) és az egyebek (1%) következnek. Romániában a legtöbb energiát fűtésre (62,2%), világításra és az elektromos készülékek üzemeltetésére (13,9%), illetve a használati meleg víz előállítására (13,8%) fordították a háztartások, kisebb arányban pedig főzésre (9,8%) és a helyiségek hűtésére (0,3%).

Mit mire használunk?

A kutatásból az is kiderül, hogy az EU-ban a világítás és a hűtés energiaszükségletének 100 százalékát, illetve a főzéshez szükséges energiaszükséglet 50,9 százalékát is a villamos energia fedezi. A földgáz alapvető szerepet játszik a tér és víz melegítésében (38% és 40,9%), valamint a főzésben (31,7%). A fűtés energiaszükségletének 26,8 százalékát, a vízmelegítés 13 százalékát és a főzés 3,6 százalékát a megújulók fedezik. A származtatott hő csak a vízmelegítésben (12,7%) és a helyiségfűtésben (10,2%) játszik fontos szerepet.

Ezek Portugália (86,8%), Horvátország (63,4%), Bulgária (61,9%), Szlovénia (56,2%), Románia (52,8%), Lettország (52,3%) és Észtország (51,5%). A főzés általában villamos energia és gáz felhasználásán alapul, Románia az utóbbit használja legnagyobb mértékben erre a célra (64,9%).

Mi áll a számok mögött?

Az, hogy Romániában a megújuló energiaforrások teszik ki az energiafelhasználás legnagyobb részét, nem egy örvendetes dolog,

– mutatott rá megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnöke. Mint részletezte, az országban a villamosenergia-termelés 30 százalékát azok a vízerőművek adják, amelyeket még a ’60-’70-’80-as években építettek, ehhez jön hozzá az utóbbi évek energiapolitikájának érdemeként 2010 és 2016 között felépült 5000 megawattnyi, főként szél- és naperőmű. Mindez viszont nem mérvadó, hiszen az országban az EU-hoz hasonlóan a legtöbb energiát fűtésre használja a lakosság.

„Ez nem egy olyan statisztika, amivel büszkélkedni kell. Az, hogy égetjük az erdőket és a mindenféle szemetet, nem egy nagy dicsőség. Ez azt mutatja, hogy

Ez egyrészt negatív fényt vet a politikumra, amely nem volt képes úgy népszerűsíteni és olyan intézkedéseket hozni, hogy magasabb legyen a földgázt használók aránya, másrészt a hálózatok sem eléggé fejlettek, számos településen nincsenek is kiépítve.

Magyarországon az energiafogyasztás 50 százalékát teszi ki a földgáz, Romániában alig haladja meg a harmincat. Persze lehet nálunk egy mentalitásbeli probléma is, mert vannak olyan esetek, amikor noha van a településen belül gázhálózat, mégsem használja a lakosság. Azok viszont, akiknek településén nincs kiépítve a gázhálózat, még ha akarnak se tudnak rácsatlakozni, ez az igazi probléma” – hangsúlyozta a szakember.