
Ketten maradtak, de ki mekkora eséllyel? Montázs: Székelyhon. Fotók forrása: Presidency.ro, Psd.ro
Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Johannis jobboldali államfő ellenfele a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki a központi választási bizottság (BEC) által vasárnap éjszaka közzétett részeredményekből, amelyek az aznapi első fordulóban belföldön leadott szavazatok 93 százalékos feldolgozottságát tükrözték.
2019. november 11., 08:222019. november 11., 08:22
2019. november 11., 12:162019. november 11., 12:16
Részeredmények: 15 százalékpontos előnnyel nyerte Johannis az első fordulót
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis román államfő az elnökválasztás vasárnap befejeződött első fordulóját a második helyezett Viorica Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfővel szemben – igazolták a központi választási bizottság honlapján hétfő reggel elérhető részeredmények. A hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása alapján Johannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dăncilă a voksok 22,7 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7 százalékkal. A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Băsescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét (mint ahogy a többi elnökjelöltét is) még kis mértékben befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése. A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában. A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz. Johannis az összeszámolt voksok 36,7 százalékát kapta, míg Dăncilă a 24,1 százalékukat. A harmadik helyezett Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje – aki az exit pollok közzététele után még a többnyire jobboldali érzelmű diaszpóra szavazataitól remélte azt, hogy felhozzák a második helyre – alig 13,6 százalékon áll.

Romániai jelenlegi elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, Klaus Johannis szerezte meg a szavazatok 39 százalékát a romániai elnökválasztás első fordulójában a Curs Avangarde közvélemény-kutató intézet exit-pollja szerint.
A külföldi választókörökben egyébként, ahol egész hétvégén, három napon keresztül lehetett voksolni, 673 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában.
A romániai elnökválasztás első fordulójában a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka adta le voksát.

Kelemen Hunor nagyon jónak értékelte a romániai államfőválasztás első fordulójában az RMDSZ jelöltjeként elért eredményt, ami szerinte a legjobb, mióta külön rendezik a megmérettetést a parlamenti választásoktól.

A választópolgárok csaknem 47,66 százaléka ment el szavazni az este 9 órás urnazárásig. A többségében magyarlakta megyék közül Maros megye az országos átlaghoz közel teljesített, míg Hargita és Kovászna megyében jóval az országos átlag alatt volt a szavazókedv.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
szóljon hozzá!