
Ketten maradtak, de ki mekkora eséllyel? Montázs: Székelyhon. Fotók forrása: Presidency.ro, Psd.ro
Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Johannis jobboldali államfő ellenfele a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki a központi választási bizottság (BEC) által vasárnap éjszaka közzétett részeredményekből, amelyek az aznapi első fordulóban belföldön leadott szavazatok 93 százalékos feldolgozottságát tükrözték.
2019. november 11., 08:222019. november 11., 08:22
2019. november 11., 12:162019. november 11., 12:16
Részeredmények: 15 százalékpontos előnnyel nyerte Johannis az első fordulót
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis román államfő az elnökválasztás vasárnap befejeződött első fordulóját a második helyezett Viorica Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfővel szemben – igazolták a központi választási bizottság honlapján hétfő reggel elérhető részeredmények. A hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása alapján Johannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dăncilă a voksok 22,7 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7 százalékkal. A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Băsescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét (mint ahogy a többi elnökjelöltét is) még kis mértékben befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése. A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában. A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz. Johannis az összeszámolt voksok 36,7 százalékát kapta, míg Dăncilă a 24,1 százalékukat. A harmadik helyezett Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje – aki az exit pollok közzététele után még a többnyire jobboldali érzelmű diaszpóra szavazataitól remélte azt, hogy felhozzák a második helyre – alig 13,6 százalékon áll.

Romániai jelenlegi elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, Klaus Johannis szerezte meg a szavazatok 39 százalékát a romániai elnökválasztás első fordulójában a Curs Avangarde közvélemény-kutató intézet exit-pollja szerint.
A külföldi választókörökben egyébként, ahol egész hétvégén, három napon keresztül lehetett voksolni, 673 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában.
A romániai elnökválasztás első fordulójában a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka adta le voksát.

Kelemen Hunor nagyon jónak értékelte a romániai államfőválasztás első fordulójában az RMDSZ jelöltjeként elért eredményt, ami szerinte a legjobb, mióta külön rendezik a megmérettetést a parlamenti választásoktól.

A választópolgárok csaknem 47,66 százaléka ment el szavazni az este 9 órás urnazárásig. A többségében magyarlakta megyék közül Maros megye az országos átlaghoz közel teljesített, míg Hargita és Kovászna megyében jóval az országos átlag alatt volt a szavazókedv.
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkulációváltozáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a Met.hun megjelent tanulmányból.
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve „migrációval kapcsolatos” problémák megoldását célzó programokra fordítják majd.
Robbanószerek után kutat a rendőrség és a hadsereg a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében. A támaszpont környékét kiürítették, a katonai létesítmény melletti Whelford község lakosságát a helyi szabadidőközpontban helyezték el.
Természeti katasztrófahelyzetet hirdettek ki Bangkokban a heves esőzések okozta áradások miatt.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Szövetségi szintű pert indít a Politico, a CNN és az MS NOW Donald Trump amerikai elnök és három tanácsadója ellen.
Nicușor Dan államfő vasárnap New Yorkban találkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, António Guterresszel.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Az Európai Unió helyzetéről mondott évértékelő beszédet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésének keretében. Beszédében többek között Magyarországra is kitért.
XIV. Leó feloldotta az elődje, Ferenc pápa által a pandémia miatt bevezetett bérstoppot, és megemelte a Vatikánban dolgozó bíborosok és más egyháziak fizetését – jelentette a La Repubblica című olasz napilap kedden.
szóljon hozzá!