Részeredmények: Dan Barnának esélye sincs felkúszni a második helyre
MTI •
2019. november 11., 08:22
• utolsó módosítás: 2019. november 11., 12:16
Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Johannis jobboldali államfő ellenfele a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki a központi választási bizottság (BEC) által vasárnap éjszaka közzétett részeredményekből, amelyek az aznapi első fordulóban belföldön leadott szavazatok 93 százalékos feldolgozottságát tükrözték.
Ketten maradtak, de ki mekkora eséllyel? Montázs: Székelyhon. Fotók forrása: Presidency.ro, Psd.ro
Részeredmények: 15 százalékpontos előnnyel nyerte Johannis az első fordulót
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis román államfő az elnökválasztás vasárnap befejeződött első fordulóját a második helyezett Viorica Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfővel szemben – igazolták a központi választási bizottság honlapján hétfő reggel elérhető részeredmények. A hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása alapján Johannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dăncilă a voksok 22,7 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7 százalékkal. A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Băsescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét (mint ahogy a többi elnökjelöltét is) még kis mértékben befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése. A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában. A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz. Johannis az összeszámolt voksok 36,7 százalékát kapta, míg Dăncilă a 24,1 százalékukat. A harmadik helyezett Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje – aki az exit pollok közzététele után még a többnyire jobboldali érzelmű diaszpóra szavazataitól remélte azt, hogy felhozzák a második helyre – alig 13,6 százalékon áll.
Klaus Johannis és Viorica Dăncilă jutottak be a második fordulóba az első exit-pollok szerint
Romániai jelenlegi elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, Klaus Johannis szerezte meg a szavazatok 39 százalékát a romániai elnökválasztás első fordulójában a Curs Avangarde közvélemény-kutató intézet exit-pollja szerint.
Ekkora hátrányt akkor sem dolgozhat már le, ha külföldön valamennyi román állampolgár rá szavazott volna.
A külföldi választókörökben egyébként, ahol egész hétvégén, három napon keresztül lehetett voksolni, 673 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában.
A romániai elnökválasztás első fordulójában a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka adta le voksát.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a voksok 4,2 százalékát kapta a belföldi szavazatok 91 százalékának megszámlálása alapján.
Kelemen Hunor az elmúlt két ciklus legjobbjának tartja eredményét
Kelemen Hunor nagyon jónak értékelte a romániai államfőválasztás első fordulójában az RMDSZ jelöltjeként elért eredményt, ami szerinte a legjobb, mióta külön rendezik a megmérettetést a parlamenti választásoktól.
A székelyföldi megyék közül Maros megyében voltak a legtöbben szavazni
A választópolgárok csaknem 47,66 százaléka ment el szavazni az este 9 órás urnazárásig. A többségében magyarlakta megyék közül Maros megye az országos átlaghoz közel teljesített, míg Hargita és Kovászna megyében jóval az országos átlag alatt volt a szavazókedv.
24h
