Országonként változó, hogy mikor tartják az EP-választást. Csütörtöktől vasárnapig bármelyik nap lehet
Fotó: Veres Nándor
Csütörtökön kezdődik az európai parlamenti választás az Európai Unióban; öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 51 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak. A legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 88 százaléka adta le szavazatát, míg Szlovákiában csak 25 százalékuk.
2024. június 05., 12:112024. június 05., 12:11
2024. június 05., 12:232024. június 05., 12:23
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának összesítése szerint (amit az MTI szemlézett) öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb a részévétel. Belgiumban 88,5, Luxemburgban 84,2 százalék volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás).
2019-ben Máltán 72,7 százalékos volt a részvétel, Dániában a választásra jogosultak 66,1 százaléka, Németországban 61,4 százaléka, Spanyolországban 60,7 százaléka ment el szavazni. Ausztriában 59,8 százalék, Görögországban 58,7 százalék, Svédországban 55,3 százalék, Olaszországban 54,5 százalék, Litvániában 53,5 százalék, Romániában 51,2 százalék.
Az EP-választáson az EU-átlag 50,66 százalék volt, ennél tizenöt tagországban volt alacsonyabb a részvétel. Franciaországban 50,1 százalék szavazott, Írországban 49,7 százalék, Lengyelországban 45,7 százalék, Cipruson 45 százalék, Magyarországon 43,4 százalék, Hollandiában 42 százalék, Finnországban 40,8 százalék volt a részvételi arány.
Öt tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Észtországban (37,6), az akkor még uniós tag Egyesült Királyságban (37,2), Lettországban (33,5) és Bulgáriában (32,6), Portugáliában (30,8).
Fotó: Európai Parlament
Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Horvátországban (29,8), Szlovéniában (28,9), Csehországban (28,7) és Szlovákiában (24,7).
A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.
Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, 2014-ig folyamatosan csökkent a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel, így 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt.
2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6. A tendencia 2019-ben megfordult, és a részvételi arány ismét 50 százalék fölé emelkedett, 51 százalékra.
Januárban tavaly decemberhez képest 5,6 százalékkal 5328 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8910 lej volt januárban, 341 lejjel kevesebb, mint az előző hónapban.
Megindokolta az alkotmánybíróság, hogy miért utasította el Georgescu indulását az államelnök-választáson.
A közrend és a nemzetbiztonság elleni különösen súlyos bűncselekmények kapcsán házkutatásokat végez pénteken a legfőbb ügyészség; a nyomozáshoz közel álló források szerint a Horațiu Potra zsoldosvezérnek dolgozó személyek érintettek.
Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke csütörtökön kijelentette, hogy pártja soha nem fog csatlakozni egy Marcel Ciolacu vezette kormányhoz.
Csütörtökön benyújtotta a Központi Választási Irodához (BEC) az elnökjelölti iratcsomóját Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje.
Belehalt a sérüléseibe a csendőrség különleges bevetési egységének egyik 27 éves altisztje, akit egy társa lőtt meg véletlenül szerda este. A katonai ügyészség vizsgálódik az ügyben.
A januári 4,95 százalékról februárban 5,02 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – tájékoztat az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtöki közlése nyomán az Agerpres.
Egyöntetűen elutasította az alkotmánybíróság szerdai ülésén a Crin Antonescu elnökjelöltsége elleni óvásokat.
Victor Pontának a Szociáldemokrata Pártból (PSD) való kizárásáról döntött szerdai ülésén az alakulat Országos Politikai Tanácsa.
Hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után kedden elhunyt Bényi Ildikó. A népszerű Wacha Imre-díjas televíziós műsorvezető, a Magyar Vöröskereszt humanitárius jószolgálati nagykövete 55 éves volt.
2 hozzászólás