Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:54

Parajdi bányakatasztrófa: megtették javaslataikat a hazai és külföldi szakemberek

18:41

Az összefont kezek üzenete: zarándokok ezrei ünnepelték pünkösdöt a Gyimesekben

16:30

Fiatal magyar kapust igazolt a Liverpool

16:17

A zarándok is ember: leül, ha elfárad

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

A legrosszabb forgatókönyvre alapozva telepítették ki a lakókat Parajdon

Hétfő reggeli jelentés: nincsenek új beomlások Parajdon, de a korábbiak növekedtek

Gyorshajtás miatt vesztette életét egy fiatalember Kovászna megyében

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

Korodi környezetvédelmi miniszterként nem értesült a parajdi sóbánya problémáiról

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

Rendet vágott Hargita Megye Tanácsának működésében az új elnök

Mi az: csütörtökön kezdődik és vasárnap ér véget? Válasz: EP-választás

Országonként változó, hogy mikor tartják az EP-választást. Csütörtöktől vasárnapig bármelyik nap lehet

Fotó: Veres Nándor

Csütörtökön kezdődik az európai parlamenti választás az Európai Unióban; öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 51 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak. A legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 88 százaléka adta le szavazatát, míg Szlovákiában csak 25 százalékuk.

Székelyhon

2024. június 05., 12:112024. június 05., 12:11

2024. június 05., 12:232024. június 05., 12:23

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának összesítése szerint (amit az MTI szemlézett) öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb a részévétel. Belgiumban 88,5, Luxemburgban 84,2 százalék volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás).

Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.

2019-ben Máltán 72,7 százalékos volt a részvétel, Dániában a választásra jogosultak 66,1 százaléka, Németországban 61,4 százaléka, Spanyolországban 60,7 százaléka ment el szavazni. Ausztriában 59,8 százalék, Görögországban 58,7 százalék, Svédországban 55,3 százalék, Olaszországban 54,5 százalék, Litvániában 53,5 százalék, Romániában 51,2 százalék.

Az EP-választáson az EU-átlag 50,66 százalék volt, ennél tizenöt tagországban volt alacsonyabb a részvétel. Franciaországban 50,1 százalék szavazott, Írországban 49,7 százalék, Lengyelországban 45,7 százalék, Cipruson 45 százalék, Magyarországon 43,4 százalék, Hollandiában 42 százalék, Finnországban 40,8 százalék volt a részvételi arány.

Öt tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Észtországban (37,6), az akkor még uniós tag Egyesült Királyságban (37,2), Lettországban (33,5) és Bulgáriában (32,6), Portugáliában (30,8).

Fotó: Európai Parlament

Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Horvátországban (29,8), Szlovéniában (28,9), Csehországban (28,7) és Szlovákiában (24,7).

Szlovákiához fűződik a negatív csúcs az EP-választások történetében: 2019-ben a választásra jogosultak mindössze 13 százaléka szavazott.

A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.

2014-ig csökken a részvétel, majd növekedni kezdett

Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, 2014-ig folyamatosan csökkent a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel, így 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt.

Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott.

2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6. A tendencia 2019-ben megfordult, és a részvételi arány ismét 50 százalék fölé emelkedett, 51 százalékra.

Külföld Belföld