Mi az: csütörtökön kezdődik és vasárnap ér véget? Válasz: EP-választás

Mi az: csütörtökön kezdődik és vasárnap ér véget? Válasz: EP-választás

Országonként változó, hogy mikor tartják az EP-választást. Csütörtöktől vasárnapig bármelyik nap lehet

Fotó: Veres Nándor

Csütörtökön kezdődik az európai parlamenti választás az Európai Unióban; öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 51 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak. A legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 88 százaléka adta le szavazatát, míg Szlovákiában csak 25 százalékuk.

Székelyhon

2024. június 05., 12:112024. június 05., 12:11

2024. június 05., 12:232024. június 05., 12:23

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának összesítése szerint (amit az MTI szemlézett) öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb a részévétel. Belgiumban 88,5, Luxemburgban 84,2 százalék volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás).

Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.

2019-ben Máltán 72,7 százalékos volt a részvétel, Dániában a választásra jogosultak 66,1 százaléka, Németországban 61,4 százaléka, Spanyolországban 60,7 százaléka ment el szavazni. Ausztriában 59,8 százalék, Görögországban 58,7 százalék, Svédországban 55,3 százalék, Olaszországban 54,5 százalék, Litvániában 53,5 százalék, Romániában 51,2 százalék.

Az EP-választáson az EU-átlag 50,66 százalék volt, ennél tizenöt tagországban volt alacsonyabb a részvétel. Franciaországban 50,1 százalék szavazott, Írországban 49,7 százalék, Lengyelországban 45,7 százalék, Cipruson 45 százalék, Magyarországon 43,4 százalék, Hollandiában 42 százalék, Finnországban 40,8 százalék volt a részvételi arány.

Öt tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Észtországban (37,6), az akkor még uniós tag Egyesült Királyságban (37,2), Lettországban (33,5) és Bulgáriában (32,6), Portugáliában (30,8).

Galéria

Fotó: Európai Parlament

Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Horvátországban (29,8), Szlovéniában (28,9), Csehországban (28,7) és Szlovákiában (24,7).

Szlovákiához fűződik a negatív csúcs az EP-választások történetében: 2019-ben a választásra jogosultak mindössze 13 százaléka szavazott.

A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.

2014-ig csökken a részvétel, majd növekedni kezdett

Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, 2014-ig folyamatosan csökkent a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel, így 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt.

Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott.

2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6. A tendencia 2019-ben megfordult, és a részvételi arány ismét 50 százalék fölé emelkedett, 51 százalékra.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 06., szombat

Miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket? – magyar kutatók megfejtették

Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban – tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-t.

Miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket? – magyar kutatók megfejtették
2024. július 05., péntek

Nincs megállás: továbbra is egyre drágábbak a lakások Romániában

A lakásárak az euróövezetben 0,4 százalékkal csökkentek, az EU-ban pedig 1,3 százalékkal emelkedtek 2024 első negyedévében 2023 azonos időszakához képest. Romániában az uniós átlagot jóval meghaladó mértékű a drágulás.

Nincs megállás: továbbra is egyre drágábbak a lakások Romániában
2024. július 05., péntek

Orbán Viktor a békéről tárgyal az orosz elnökkel Moszkvában

Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú kapcsolatokról kezdett eszmecserét a Kremlben pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor a békéről tárgyal az orosz elnökkel Moszkvában
2024. július 05., péntek

Vlagyimir Putyinnal találkozik Orbán Viktor Moszkvában

Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.

Vlagyimir Putyinnal találkozik Orbán Viktor Moszkvában
2024. július 05., péntek

Nem siette el, csak most kérvényezte a román állampolgárságot Temesvár polgármestere

Kérvényezte a román állampolgárságot Dominic Fritz, Temesvár Németországban született, romániai felmenőkkel nem rendelkező polgármestere – jelentette be Facebook-oldalán a politikus.

Nem siette el, csak most kérvényezte a román állampolgárságot Temesvár polgármestere
2024. július 03., szerda

Rossz hírt közölt a brassói reptér utasaival a Fly Lili légitársaság

Július közepéig törölte a Brassói Nemzetközi Repülőtérről induló járatait a Fly Lili légitársaság. Bejelentésüket azzal indokolták, hogy a légiközlekedési ágazatot sújtó munkaerőhiány miatt nem tudták még megszerezni a légi üzemeltetői engedélyt (AOC).

Rossz hírt közölt a brassói reptér utasaival a Fly Lili légitársaság
2024. július 03., szerda

Fákat kell kivágni az autópálya-építéshez: lezárják a forgalmat napközben az Olt völgyén

Hétfőtől (július 8.) augusztus elejéig lezárják napközben a forgalmat az Olt völgyén a Nagyszeben-Piteşti autópályaszakaszon végzett munkálatok miatt – jelentette be szerdán Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.

Fákat kell kivágni az autópálya-építéshez: lezárják a forgalmat napközben az Olt völgyén
2024. július 03., szerda

Felmérés: a többség pártfüggetlen elnököt akar

A választópolgárok többsége szerint az ország következő elnöke a pártoktól független politikai vezető kellene legyen – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb, szerdán ismertetett felméréséből.

Felmérés: a többség pártfüggetlen elnököt akar
2024. július 02., kedd

Orbán Viktor határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte Zelenszkijtől

Határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte Orbán Viktor miniszterelnök keddi kijevi látogatásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.

Orbán Viktor határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte Zelenszkijtől
2024. július 02., kedd

Képeken mutatjuk a történelmi Zelenszkij–Orbán találkozót

Kijevbe érkezett kedd reggel Orbán Viktor, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke, ahol Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével folytat tárgyalásokat. Képeken mutatjuk a találkozót.

Képeken mutatjuk a történelmi Zelenszkij–Orbán találkozót
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!