
Kétszer-háromszor akkorák a mai csirkék, mint ötven évvel ezelőtt ‒ állapították meg kutatók. Miért nőhetnek óriásira a szárnyasok, hogyan hamisítják a marhahúst, miért szükséges a tejtermékek fogyasztása és mire jó a koleszterin? ‒ többek közt ezekre a kérdésekre kerestünk választ dr. Csapó János egyetemi tanár segítségével.
2014. november 13., 11:472014. november 13., 11:47
Miután egyre kevesebben tudjuk megtermelni, előállítani a szükséges élelmiszereket, elsődleges beszerzési forrásaink az üzletek polcai és piacok standjai, onnan vásárolunk húst, tejet, lisztet, tojást – hogy csak az alapanyagokat említsük. Több terméktől azonban egyesek ódzkodnak. A szárnyasokat például azért kerülik, mert állítják: rövid életük során az állatok csak tápot láttak, ezért fogyasztásukkal ártunk magunknak.
A szakemberek szerint nem ilyen drasztikus a helyzet. „A boltban megvásárolható szárnyasok beltartalmukban alig különböznek attól a szárnyastól, amelyik egy paraszti udvaron kapirgált. A mai csirkéket tökéletesen nevelik fel: tökéletes tápokkal etetik, kielégítik minden igényüket, hogy lehetőleg rövid idő alatt nagy tömeggyarapodást tudjanak produkálni, nagy melleket és combokat növesszenek. El tudom képzelni, hogy a szabadon kapirgáló csirke megtalálja azokat az ízletes füveket, magokat, amitől talán valamivel ízletesebb a húsa, de ezen kívül beltartalmában, fehérjetartalmában, zsírtartalmában, vitamintartalmában nincs különbség” – tartja Csapó János egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Élelmiszer-tudományi Intézetének és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Élelmiszer-tudományi Tanszékének oktatója.
Hogy miért lehetnek ma háromszor akkorák a csirkék, mint ötven éve? Nem csak a tápon múlik. Broiler csirkéket évtizedekkel ezelőtt például még nem tartottak, ezek ma már rendkívül gyorsan nőnek, nagyon nagy mellehúsát produkálnak. Extrémebb példa a különböző hibrid pulykák esete, amelyeknek akkora mellehúsa lehet, mint egy borjúcomb „Nem véletlen, hogy a pulykamellel szoktak borjúhúst hamisítani. Ezeket a hibrid állatokat nem úgy takarmányozzák, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt. Ha ma ugyanazt kapnák, nem lenne belőlük semmi, néhány héten belül elpusztulnának” – tartja az állattenyésztői képesítéssel is rendelkező vegyész.
A teljes írás az Erdélyi Napló november 13-án megjelent 45. lapszámában olvasható.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
Hat, alig néhány hetes tacskót találtak a magyarországi pénzügyőrök egy kisbusz rejtett rekeszében. Az állatok chippel, oltással és útlevéllel sem rendelkeztek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
szóljon hozzá!