Még a kukoricatermést is befolyásolni fogja a túlzott felmelegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Fél Celsius-fok kevésnek tűnhet, de a klímaszakértők szerint élet-halál kérdése lehet, hogy a Föld 2 Celsius-fokkal vagy csak 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel a 19. századi hőmérsékleti szintjéhez képest – írja az AFP a European Data News Hub (EDNH) platformon megjelent anyagában, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.
2021. október 08., 17:102021. október 08., 17:10
Ha a bolygónk 2 Celsius-fokkal melegszik fel, akkor a szélsőséges hőhullámok több mint kétszer akkora népességet fognak érinteni, mint 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén, és mintegy negyedmilliárd ember szenved majd vízhiányban. Emellett
A párizsi klímaegyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval 2 Celsius-fok alatt tartják, ha lehet 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést, amely jelenleg már 1,1 Celsius-fokos a preindusztriális korszakhoz képest.
Az emberiség még messze áll ettől a célkitűzéstől: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint bolygónk 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedése az alábbi következményekkel járna:
Bizonyos régiókban három fokkal nőnek a csúcshőmérsékleti értékek, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és négy fokkal, ha 2 Celsius-fokos.
A jelenleg tízévente előforduló kánikulahullámok gyakorisága négyszer nagyobb lesz 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és közel hatszor nagyobb, ha a Föld hőmérséklete 2-nél több Celsius-fokkal nő.
A hőhullámok által érintett népesség is növekszik: a szélsőséges kánikulának jelenleg ötévente kitett emberek aránya 14 százalékkal nő 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és 37 százalékkal, ha 2 Celsius-fokos a hőmérséklet-emelkedés.
A globális felmelegedés következtében az eddigieknél gyakoribbak lesznek az esőzések hegyvidéken, valamint a trópusokon és egyes monszun területeken. A szubtrópusi övezetekben kevesebb csapadékhullás várható, és nő az aszályosodás kockázata.
A szélsőséges csapadékhullással járó meteorológiai jelenségek 1,3-szor gyakoribbak és 7 százalékkal intenzívebbek, mint a globális felmelegedés előtti korszakban.
Az aszályosodásra hajlamos régiókban kétszer gyakoribbá válnak a száraz időszakok, ha a Föld 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel, és négyszer gyakoribbá, ha a hőmérséklet-emelkedés 4 Celsius-fokos.
Az aszályosodás korlátozása csökkenti a bozóttüzekhez hasonló természeti katasztrófák kockázatát.
A mezőgazdasági területek 7-10 százaléka terméketlenné válik, ha a bolygónk hőmérséklete 2 százalékkal nő az iparosodás előtti korszakhoz képest.
Emellett a terméshozam csökkenése várható; három százalékkel kevesebb kukorica terem a trópusokon, ha 1,5 Celsius-fokos a globális felmelegedés, és hét százalékkal kevesebb, ha 2 Celsius-fokos.
Ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos marad, akkor az óceánok szintje mintegy fél méterrel nő a XXI. századi szinthez képest,
A jégtakarók bizonytalan sorsa miatt a tudósok legpesszimistább forgatókönyve szerint nem kizárt, hogy a vízszintnövekedés már 2100-ban eléri a két métert.
Mintegy tíz centiméterrel csökken az óceánok vízszintjének emelkedése, ha a globális felmelegedés nem haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
Mindezek a jelenségek a bolygó állat- és növényvilágának túlélési képességét is befolyásolják. A 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés az ökoszisztéma 7 százalékát érinti negatívan, a 2 Celsius-fokos pedig közel 14 százalékát.
A 4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés a Föld élővilágának felét veszélyeztetné.
A nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, saját területére vonatkozó döntéseket csak Ukrajna hozhat – jelentették ki nyilatkozatban európai vezetők az Alaszkában szombat hajnalban befejeződött amerikai-orosz csúcstalálkozót követően.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Washingtonba utazik, ahol a tervek szerint tárgyalásokat folytat Donald Trump amerikai elnökkel. A látogatást Zelenszkij a Telegramon jelentette be, az amerikai elnökkel való telefonos egyeztetése után.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború rendezését szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója újságíróknak Moszkvában.
Nicușor Dan, Románia elnöke kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Donald Trump szövetségi ellenőrzés alá vonja Washington rendőrségének irányítását, és a Nemzeti Gárda egységeit vezényli a fővárosba a közbiztonság helyreállításának érdekben – az amerikai elnök ezt hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be.
Meghalt hétfőn egy római kórházban egy Olaszországban nyaraló házaspár négyéves kisfia, aki múlt szerdán hősokkot kapott Szardínián – számolt be az ANSA hírügynökség.
Szombaton magánlátogatáson tartózkodott a Moldovai Köztársaságban Nicușor Dan román államfő, aki Maia Sandu moldovai elnökkel a Farkasok Fesztiválon vett részt az Orheiul Vechi kulturális-természeti rezervátumban.
szóljon hozzá!