
Még a kukoricatermést is befolyásolni fogja a túlzott felmelegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Fél Celsius-fok kevésnek tűnhet, de a klímaszakértők szerint élet-halál kérdése lehet, hogy a Föld 2 Celsius-fokkal vagy csak 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel a 19. századi hőmérsékleti szintjéhez képest – írja az AFP a European Data News Hub (EDNH) platformon megjelent anyagában, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.
2021. október 08., 17:102021. október 08., 17:10
Ha a bolygónk 2 Celsius-fokkal melegszik fel, akkor a szélsőséges hőhullámok több mint kétszer akkora népességet fognak érinteni, mint 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén, és mintegy negyedmilliárd ember szenved majd vízhiányban. Emellett
A párizsi klímaegyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval 2 Celsius-fok alatt tartják, ha lehet 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést, amely jelenleg már 1,1 Celsius-fokos a preindusztriális korszakhoz képest.
Az emberiség még messze áll ettől a célkitűzéstől: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint bolygónk 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedése az alábbi következményekkel járna:
Bizonyos régiókban három fokkal nőnek a csúcshőmérsékleti értékek, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és négy fokkal, ha 2 Celsius-fokos.
A jelenleg tízévente előforduló kánikulahullámok gyakorisága négyszer nagyobb lesz 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és közel hatszor nagyobb, ha a Föld hőmérséklete 2-nél több Celsius-fokkal nő.
A hőhullámok által érintett népesség is növekszik: a szélsőséges kánikulának jelenleg ötévente kitett emberek aránya 14 százalékkal nő 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és 37 százalékkal, ha 2 Celsius-fokos a hőmérséklet-emelkedés.
A globális felmelegedés következtében az eddigieknél gyakoribbak lesznek az esőzések hegyvidéken, valamint a trópusokon és egyes monszun területeken. A szubtrópusi övezetekben kevesebb csapadékhullás várható, és nő az aszályosodás kockázata.
A szélsőséges csapadékhullással járó meteorológiai jelenségek 1,3-szor gyakoribbak és 7 százalékkal intenzívebbek, mint a globális felmelegedés előtti korszakban.
Az aszályosodásra hajlamos régiókban kétszer gyakoribbá válnak a száraz időszakok, ha a Föld 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel, és négyszer gyakoribbá, ha a hőmérséklet-emelkedés 4 Celsius-fokos.
Az aszályosodás korlátozása csökkenti a bozóttüzekhez hasonló természeti katasztrófák kockázatát.
A mezőgazdasági területek 7-10 százaléka terméketlenné válik, ha a bolygónk hőmérséklete 2 százalékkal nő az iparosodás előtti korszakhoz képest.
Emellett a terméshozam csökkenése várható; három százalékkel kevesebb kukorica terem a trópusokon, ha 1,5 Celsius-fokos a globális felmelegedés, és hét százalékkal kevesebb, ha 2 Celsius-fokos.
Ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos marad, akkor az óceánok szintje mintegy fél méterrel nő a XXI. századi szinthez képest,
A jégtakarók bizonytalan sorsa miatt a tudósok legpesszimistább forgatókönyve szerint nem kizárt, hogy a vízszintnövekedés már 2100-ban eléri a két métert.
Mintegy tíz centiméterrel csökken az óceánok vízszintjének emelkedése, ha a globális felmelegedés nem haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
Mindezek a jelenségek a bolygó állat- és növényvilágának túlélési képességét is befolyásolják. A 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés az ökoszisztéma 7 százalékát érinti negatívan, a 2 Celsius-fokos pedig közel 14 százalékát.
A 4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés a Föld élővilágának felét veszélyeztetné.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
szóljon hozzá!