Még a kukoricatermést is befolyásolni fogja a túlzott felmelegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Fél Celsius-fok kevésnek tűnhet, de a klímaszakértők szerint élet-halál kérdése lehet, hogy a Föld 2 Celsius-fokkal vagy csak 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel a 19. századi hőmérsékleti szintjéhez képest – írja az AFP a European Data News Hub (EDNH) platformon megjelent anyagában, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.
2021. október 08., 17:102021. október 08., 17:10
Ha a bolygónk 2 Celsius-fokkal melegszik fel, akkor a szélsőséges hőhullámok több mint kétszer akkora népességet fognak érinteni, mint 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén, és mintegy negyedmilliárd ember szenved majd vízhiányban. Emellett
A párizsi klímaegyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval 2 Celsius-fok alatt tartják, ha lehet 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést, amely jelenleg már 1,1 Celsius-fokos a preindusztriális korszakhoz képest.
Az emberiség még messze áll ettől a célkitűzéstől: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint bolygónk 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedése az alábbi következményekkel járna:
Bizonyos régiókban három fokkal nőnek a csúcshőmérsékleti értékek, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és négy fokkal, ha 2 Celsius-fokos.
A jelenleg tízévente előforduló kánikulahullámok gyakorisága négyszer nagyobb lesz 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és közel hatszor nagyobb, ha a Föld hőmérséklete 2-nél több Celsius-fokkal nő.
A hőhullámok által érintett népesség is növekszik: a szélsőséges kánikulának jelenleg ötévente kitett emberek aránya 14 százalékkal nő 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és 37 százalékkal, ha 2 Celsius-fokos a hőmérséklet-emelkedés.
A globális felmelegedés következtében az eddigieknél gyakoribbak lesznek az esőzések hegyvidéken, valamint a trópusokon és egyes monszun területeken. A szubtrópusi övezetekben kevesebb csapadékhullás várható, és nő az aszályosodás kockázata.
A szélsőséges csapadékhullással járó meteorológiai jelenségek 1,3-szor gyakoribbak és 7 százalékkal intenzívebbek, mint a globális felmelegedés előtti korszakban.
Az aszályosodásra hajlamos régiókban kétszer gyakoribbá válnak a száraz időszakok, ha a Föld 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel, és négyszer gyakoribbá, ha a hőmérséklet-emelkedés 4 Celsius-fokos.
Az aszályosodás korlátozása csökkenti a bozóttüzekhez hasonló természeti katasztrófák kockázatát.
A mezőgazdasági területek 7-10 százaléka terméketlenné válik, ha a bolygónk hőmérséklete 2 százalékkal nő az iparosodás előtti korszakhoz képest.
Emellett a terméshozam csökkenése várható; három százalékkel kevesebb kukorica terem a trópusokon, ha 1,5 Celsius-fokos a globális felmelegedés, és hét százalékkal kevesebb, ha 2 Celsius-fokos.
Ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos marad, akkor az óceánok szintje mintegy fél méterrel nő a XXI. századi szinthez képest,
A jégtakarók bizonytalan sorsa miatt a tudósok legpesszimistább forgatókönyve szerint nem kizárt, hogy a vízszintnövekedés már 2100-ban eléri a két métert.
Mintegy tíz centiméterrel csökken az óceánok vízszintjének emelkedése, ha a globális felmelegedés nem haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
Mindezek a jelenségek a bolygó állat- és növényvilágának túlélési képességét is befolyásolják. A 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés az ökoszisztéma 7 százalékát érinti negatívan, a 2 Celsius-fokos pedig közel 14 százalékát.
A 4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés a Föld élővilágának felét veszélyeztetné.
Az európai elköteleződésű pártok közös közleményben számoltak be arról, hogy vezetőik hétfő este folytatták a tárgyalásokat a körvonalazódó koalíció kormányprogramjáról.
Magyarország második legnagyobb vállalata, az MVM Csoport hétfőn bejelentette, hogy megállapodást írt alá az E.ON romániai lakossági és ügyfélmegoldások üzletágának adásvételéről.
Románia továbbra is egyike azoknak az uniós tagállamoknak, amelyekben a legalacsonyabb a bruttó minimálbér; ennek összege 2024 második félévében 743 euró (mintegy 3700 lej) volt.
Bukarest főpolgármestere, Nicuşor Dan hétfő este bejelentette, hogy indulni készül a 2025-ös államelnök-választáson.
A képviselőház elnöke, Daniel Suciu hétfőn kijelentette, hogy a december elsején megválasztott képviselők várhatóan szombaton teszik le az esküt. A politikust arról kérdezték az újságírók, hogy hivatalba léphet-e az új kormány karácsony előtt.
Cáfolta az adóhatóság (ANAF) hétfőn azokat az információkat, amelyek szerint 2025. január 1-től kizárólag a RO e-Factura rendszeren keresztül lesznek elérhetők az áram- és gázszámlák a magánszemélyek számára is.
Sárga és narancssárga szélriadót adott ki vasárnap reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Romániának több mint kétszáz engedélyezett, különböző nehézségi fokozatú sípályája van – közölte szombaton a gazdasági, vállalkozási és turisztikai minisztérium.
Az elmúlt két hétben, november 29. és december 12. között több mint 10 kilogramm kannabiszt, 2,6 kg kokaint és 4,8 kg más típusú drogot foglaltak le a rendőrök és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség alakulatai.
Elfogadta szerdán a képviselőház a hivatásos nevelőszülővé válás feltételeit rögzítő sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet.
szóljon hozzá!