Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:58

Harmincmillió lej jut idén a Maros megyei utak karbantartására

11:57

Lecsaphat a vihar kedden s talán még szerdán is

11:38

Gólfesztivál és nagy fordítások a Maros megyei focibajnokságban

11:37

Álhírek és hamis képek a pápai ravatalról

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szörnyű tragédia nagypéntekre virradóan: bennégett egy utas a kamionnal ütköző személyautóban

Két fiatal rezidens orvos halt meg két hét alatt

Egy traktor és egy fa közé szorulva vesztette életét

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen

Elhagyhatta az országot a Sepsiszentgyörgyről eltűnt tinédzser

Vízi Elemér: a hit nem magánügy

Már most is több mint kétezren igénylik a kétfogásos ebédet, de a Menza terjeszkedne

A megyei jogú városoknak hozzá kell járulniuk a megyei érdekeltségű kórházak finanszírozásához

Agresszív kutya támadása miatt börtön is járhat a gazdinak

Ezek a negatív folyamatok kezdődhetnek el, ha csak egy fél Celsius-fokot is emelkedik az átlaghőmérséklet

Még a kukoricatermést is befolyásolni fogja a túlzott felmelegedés. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Fél Celsius-fok kevésnek tűnhet, de a klímaszakértők szerint élet-halál kérdése lehet, hogy a Föld 2 Celsius-fokkal vagy csak 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel a 19. századi hőmérsékleti szintjéhez képest – írja az AFP a European Data News Hub (EDNH) platformon megjelent anyagában, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.

Székelyhon

2021. október 08., 17:102021. október 08., 17:10

Ha a bolygónk 2 Celsius-fokkal melegszik fel, akkor a szélsőséges hőhullámok több mint kétszer akkora népességet fognak érinteni, mint 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén, és mintegy negyedmilliárd ember szenved majd vízhiányban. Emellett

a Jeges-tengeren nem évszázadonként, hanem évtizedenként egyszer olvad majd el a jégtakaró.

A párizsi klímaegyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval 2 Celsius-fok alatt tartják, ha lehet 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést, amely jelenleg már 1,1 Celsius-fokos a preindusztriális korszakhoz képest.

Az emberiség még messze áll ettől a célkitűzéstől: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint

a Föld hőmérséklete akkor is „katasztrofális mértékben”, 2,7 Celsius-fokkal emelkedne, ha az államok betartják a jelenlegi kibocsátás-csökkentési vállalásaikat.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint bolygónk 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedése az alábbi következményekkel járna:

Kánikulahullámok

Bizonyos régiókban három fokkal nőnek a csúcshőmérsékleti értékek, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és négy fokkal, ha 2 Celsius-fokos.

A jelenleg tízévente előforduló kánikulahullámok gyakorisága négyszer nagyobb lesz 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és közel hatszor nagyobb, ha a Föld hőmérséklete 2-nél több Celsius-fokkal nő.

Az ötvenévente előforduló szélsőséges hőhullámok közel kilencszer nagyobb valószínűséggel fordulnak majd elő, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és negyvenszer nagyobb valószínűséggel, ha több mint 4 Celsius-fokkal melegszik fel a Föld.

A hőhullámok által érintett népesség is növekszik: a szélsőséges kánikulának jelenleg ötévente kitett emberek aránya 14 százalékkal nő 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és 37 százalékkal, ha 2 Celsius-fokos a hőmérséklet-emelkedés.

Viharok

A globális felmelegedés következtében az eddigieknél gyakoribbak lesznek az esőzések hegyvidéken, valamint a trópusokon és egyes monszun területeken. A szubtrópusi övezetekben kevesebb csapadékhullás várható, és nő az aszályosodás kockázata.

A szélsőséges csapadékhullással járó meteorológiai jelenségek 1,3-szor gyakoribbak és 7 százalékkal intenzívebbek, mint a globális felmelegedés előtti korszakban.

1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén a szélsőséges esőzések, a havazások és más, csapadékkal járó meteorológiai jelenségek hevessége 10 százalékkal, gyakorisága 50 százalékkal nő.

Aszály

Az aszályosodásra hajlamos régiókban kétszer gyakoribbá válnak a száraz időszakok, ha a Föld 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel, és négyszer gyakoribbá, ha a hőmérséklet-emelkedés 4 Celsius-fokos.

Ha a globális felmelegedés mértékét sikerül 2 Celsius-fokról 1,5 Celsius-fokra csökkenteni, akkor mintegy 200-250 millió személy kerülhetné el a súlyos ivóvízhiányt.

Az aszályosodás korlátozása csökkenti a bozóttüzekhez hasonló természeti katasztrófák kockázatát.

Élelem

A mezőgazdasági területek 7-10 százaléka terméketlenné válik, ha a bolygónk hőmérséklete 2 százalékkal nő az iparosodás előtti korszakhoz képest.

Emellett a terméshozam csökkenése várható; három százalékkel kevesebb kukorica terem a trópusokon, ha 1,5 Celsius-fokos a globális felmelegedés, és hét százalékkal kevesebb, ha 2 Celsius-fokos.

A tengerek szintje

Ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos marad, akkor az óceánok szintje mintegy fél méterrel nő a XXI. századi szinthez képest,

2300-ig pedig közel kétméteres vízszintemelkedés várható, ami kétszerese az IPCC által 2019-ben megjósolt értéknek.

A jégtakarók bizonytalan sorsa miatt a tudósok legpesszimistább forgatókönyve szerint nem kizárt, hogy a vízszintnövekedés már 2100-ban eléri a két métert.

Mintegy tíz centiméterrel csökken az óceánok vízszintjének emelkedése, ha a globális felmelegedés nem haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

Veszélyeztetett fajok

Mindezek a jelenségek a bolygó állat- és növényvilágának túlélési képességét is befolyásolják. A 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés az ökoszisztéma 7 százalékát érinti negatívan, a 2 Celsius-fokos pedig közel 14 százalékát.

A 4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés a Föld élővilágának felét veszélyeztetné.