Elfogadta a képviselőház a választási törvény módosítását

Mivel a szenátus már korábban rábólintott a jogszabályra, az elfogadottnak minősül, és Klaus Johannis államfőhöz kerül kihirdetésre. A módosítást 273 képviselő szavazta meg, ellene 10 voksolt, nyolcan tartózkodtak. A módosítás többek között a pártlistákhoz való visszatérést és a parlament létszámának csökkentését javasolja.

A tervek szerint minden 73 ezer polgárra jut egy képviselő, és minden 168 ezer lakosra egy szenátor. A parlamentben 330 képviselő – köztük 18 kisebbségi és négy, a határon túli románok által bejuttatott honatya ül majd –, valamint 134 szenátor, köztük kettő a határon túli románok képviseletében. A parlamenti küszöb ötszázalékos marad.

A regionális pártok képviselethez jutását az RMDSZ javaslata nyomán ugyanakkor alternatív küszöb is könnyíti. Így a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt.

A két pártból álló választási szövetségek számára a küszöb nyolcszázalékos, a három pártból álló koalícióké kilenc, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz százalékát kell megszerezniük.

A külföldön élő választópolgárok a számukra – előzetes regisztráció alapján – megszervezett szavazókörzetekben személyesen adhatják majd le voksukat négy képviselőre és két szenátorra. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban nem levélben szavaznak majd a külföldön élő román állampolgárok.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban rámutatott: az, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, pozitív diszkriminációt jelent az olyan – átlagosnál kisebb lakosságú – megyék esetében, mint Kovászna, Szilágy vagy Tulcea megye.

Mint ismeretes, a 2012-es parlamenti választásokat követően felháborodást keltett, hogy a 2008 előtt elfogadott, az egyéni választókerületes rendszert az arányossal sajátos módon kombináló választási törvény nyomán jelentős mértékben nőtt a parlament létszáma, mivel a választókerületüket megnyerő honatyák mellett minden párt megkapta a rá országosan leadott szavazatok arányának megfelelő képviselői és szenátori mandátumot.

Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a szavazást követően elmondta: a szövetség megszavazta a módosításokat, mivel sokkal jobbnak tartja, mint az eddigit, bár még vannak hiányosságok. „Vannak problémák és kételyek” – hangoztatta Márton.

Az egyik ilyen probléma, az, hogy az alkotmánybíróság döntése nyomán, amely megkönnyítette a pártbejegyzést, már három személy is bejegyeztethet egy pártot. Így több kis párt is létrejöhet, azonban mivel a parlamenti bejutási küszöb továbbra is magas, a polgárok nagy része – akik ezekre, a magas bejutási küszöb miatt a törvényhozásból kimaradó – pártokra voksolnak, képviselet nélkül maradhat.

Arra is rámutatott, hogy a választás menetének tervezett elektronikus ellenőrzésével is komoly problémák lehetnek. Ha ugyanis akkor is ugyanúgy összeomlik a rendszer, mint ahogy az egészségügyi kártyák bevezetése nyomán, „az tragikus lesz a román demokrácia számára”.

Márton úgy vélte, az új választási törvény sem teszi lehetővé, hogy két magyar párt jusson képviselethez a parlamentben. Szerinte az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két, egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt. Úgy vélte, a parlamenti képviseletet veszélyeztető helyzetet teremt az, ha több magyar párt verseng majd a közösség szavazataiért.

Kifejtette: Hargita és Kovászna megyében akár két párt is teljesítheti a 20 százalékot, de Maros megye már „limiten van”, és nincs még egy olyan megye, ahol a magyarság aránya meghaladja a 40 százalékot. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy egyik magyar párt sem éri el a parlamenti küszöböt, vagy a magyar frakciója kisebb lesz a többi (kedvezményesen képviselethez jutó) kisebbség 18 fős frakciójánál – mondta.