
A legfelsőbb bíróság elé került Klaus Johannisnak, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjének összeférhetetlenségi ügye: a bíróság csütörtökön szeptember 30-ára halasztotta az első tárgyalást.
2014. szeptember 25., 21:042014. szeptember 25., 21:04
A tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző korrupcióellenes hivatal, a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tavaly közzétett jelentése szerint a nagyszebeni polgármesteri tisztséget betöltő Johannis megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsában is tagságot vállalt. A polgármester azonban tagadja, hogy a helyi piacokat működtető vállalat vezetésében részt venne, a víz- és csatornaszolgáltató vállalat pedig szerinte olyan regionális – több települést kiszolgáló – közmű, amelyre nem vonatkozik az összeférhetetlenségi tiltás.
Az ANI jelentése ellen Johannis a gyulafehérvári táblabíróságon emelt panaszt, amely első fokon a polgármester javára döntött. Az ANI fellebbezése nyomán került a legfelsőbb bíróságra az ügy. Ha a bíróság a Feddhetetlenségi Ügynökségnek ad igazat, Johannis három évig nem tölthet be választott tisztséget, és – bár ő a jobboldal legesélyesebb államfőjelöltje – nem vehet részt a novemberi elnökválasztáson.
Johannis feddhetetlenségi ügye váratlanul került napirendre a legfelsőbb bíróságon: a román igazságszolgáltatás megszokott sebességére utalva az elnökjelölt augusztusban még úgy vélekedett, hogy a fellebbezési tárgyalásra még hónapokig vagy akár évekig várni kell.
Így is kétséges, hogy jogerős ítélet születhet a novemberi választás előtt. A keddre kitűzött tárgyaláson csak azt vizsgálja egy – az ügyeket „megszűrő” – bírói tanács, hogy perképesek-e a felek, és formai szempontból megfelel-e a követelményeknek az ANI fellebbezése.
Ha Johannist novemberben elnökké választják, mandátuma idejére mentelmi jogot kap, és az ellene zajló polgári peres eljárást várhatóan felfüggesztik. Romániában novemberben választják meg a tízéves elnökség után leköszönő Traian Băsescu utódát. A felmérések szerint az államfői tisztség sorsa a második fordulóban dőlhet el Victor Ponta, a szociáldemokraták és Klaus Johannis, az ACL jelöltje között.
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!