Változásokat hozó választások várhatók

A társadalmi és politikai moralitás hanyatlásával küszködő Európa 2014 utánra várható változásaival és a válságra adott válasszal indította az előadást G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója. „A válaszoknak a nemzetállamok szintjéről és nem Brüsszelből kell jönnie. A magyar kormány azzal, hogy másképp kezeli az önbecsülés kérdését, sikerült elérnie, hogy az ország újfent felkerüljön Európa térképére” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország recesszióra adott válasza is európai válasz, így semmivel sem lehet kevesebb, mint a német, a francia vagy az angol.

Hasonlóan vélekedett Schiffer András, az LMP frakcióvezetője is. Szerinte a kontinens jövőjét nem az európai parlamenti választások fogják meghatározni. A frakcióvezető a fennálló recessziót az Unió szabadkereskedelemre épített logikájában látja, megoldást pedig az élővilág, a társadalom és a fogyasztó fenntarthatóságában látja. „Kizsákmányolása helyett a helyi közösségekre, a termőföldek védelmére és egy rokonításra alapuló Európában kellene gondolkodni” – összegzett.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az EU egyik fő problémájának az eurót és a nemzeti érdekek feloldódásával járó Európai Egyesült Államok vízióját látja. Az unió intézményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy az Európai Parlament sokszor lép túl a szerepkörén, és képes akár a Lisszaboni Szerződésben foglaltak semmibe vételére is, amivel az EU alapjait kérdőjelezi meg. Kiemelte, hogy a magyarság célja a megmaradás, nem pedig az EU érdekeinek érvényesítése. A jövő évi választások kapcsán Semjén elmondta, úgy tekint azokra, mint az asszimilációt lelassító tényezőre, mivel a határon túli magyarok a megszerzett állampolgársággal és szavazati joggal kikényszeríthetik, hogy komolyan vegyék őket és az érdekeik érvényesítésítésére irányuló törekvéseiket.

A válságra adott megfelelő reakció az, ha Európa visszanyúl keresztény gyökereihez – emelte ki Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke, aki a hitre „megújuló energiaforrásként” tekint. A július 20-i tüntetéssel kapcsolatban elmondta, Erdély ügye Európáé is, és azért adtak hangot tiltakozásuknak, „mert a bukaresti központ nem kényszerítheti rá régiósítási terveit a Romániában élő kisebbségekre”.

Románia hamarosan el fogja ismerni az erdélyi kérdést és a magyar kisebbség fontosságát, ez az elismerés pedig elengedhetetlen a sikeres fennmaradáshoz – vélekedett Marc Garafot i Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, egyúttal párhuzamot is vonva a katalán és székely történelmi múlt között.