Önkormányzatok vezetői szemszögből

Létezik-e egyáltalán Kárpát-medencei önkormányzatiság? – indította a Lőrincz Csaba-sátorban a beszélgetést a kérdéssel Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselője.

Stabilitást hozó jogszabály?

Budapest XVI. kerületének polgármestere, Kovács Péter üdvözölte a magyar kormány közelmúltban elfogadott, „gyökeres változásokat hozott” önkormányzati törvényét, hiszen – mint mondta – az életképtelennek bizonyult normatív finanszírozásról való áttéréssel végre szakíthattak azzal a felfogással, miszerint „ha megüresedik a városkassza, majd az állam pénzével úgyis minden megoldódik”. A jelenlegi koncepció szerint – mely alapján egyes hatáskörök helyi szintről központi vezetés alá helyeződtek át, illetve fordítva – minden önkormányzatnak fenn kell tudnia tartani magát. A kormány „mindössze” a kötelező feladatellátásra különít el az egyes települések méretétől függően pénzt, ami mellett – törvényes keretek között – a helyi önkormányzatok különböző adókat vethetnek ki a település igényeire szabott pluszberuházások megvalósítására. „Már bátran lehet a vezetői testületet önkormányzatnak nevezni, bár igaz, hogy erre a nagy szabadságra sokan még nincsenek felkészülve” –  összegezte Kovács Péter, választ is adva Jakab Attila kérdésére.

Átvett felelősség

„Az új jogszabállyal megnövekedett a helyi képviselő-testületek felelőssége, hiszen mostantól ténylegesen ők kell megoldást találjanak az emberek problémáira – ráadásul úgy, hogy az lehetőleg ne jelentsen hátrányt azon lakóknak, akiket nem érint a szóban forgó megoldásra váró dolog” – vette át a szót T. Mészáros András, Érd elöljárója. Meglátása szerint az, hogy helyben, közösen kell eredményre jutni, közelebb hozza egymáshoz a polgármestereket és a lakókat.

Önkormányzat, mint fórum

Karsay Ferenc, Budapest XXII. kerületének alpolgármestere a témában úgy vélekedett, az új törvénynek annyi pozitív hozadéka lehet, amennyit a település magának megteremt. „Az az önkormányzat lehet működőképes, amely a kormánnyal szorosan együtt tud működni, illetve amely objektív mércét tud felállítani” – emelte ki. Az alpolgármester tapasztalatai alapján az önkormányzatok működésének kulcsa az átláthatóság és kiszámíthatóság, amely maga után vonja, hogy a bevételek maximalizálása mellett minimalizálni kell a kiadásokat. „Az önkormányzat nem más, mint politika testközelből: a képviselő-testület tagjai személyesen találkoznak az emberekkel, fórumot alakítva így ki” – összegzett Karsay.

Túl kevés átvett hatáskör

A központosított hatáskörök továbbra is mintegy 85 százalékon állnak Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy esetében – mutatott rá Antal Árpád, a háromszéki megyeszékhely polgármestere. „Szeretjük önkormányzatnak nevezni magunkat, de a helyi szinten hozott döntések csupán 15 százalékon állnak” – tájékoztatott a városvezető. Antal Árpád kitért „az erdélyi magyar polgármestereket érintő hátrányos megkülönböztetésre” is. „Minden nem helyi döntés átmegy egy nemzetpolitikai szűrőn. Az a valóság, hogy minden beruházást három feljelentés követ. A hatalom ezzel is lefoglalja a megyei és városi önkormányzatok vezetőit, hogy addig se tudjanak például az autonómia kérdésével foglalkozni” – ismertette a helyzetet. A magyarokat érintő „tipikus balkáni viselkedés” példájaként említette a tanügy-minisztérium iskolahálózatot érintő „optimalizálását”, amelynek tulajdonképpen iskola- és osztályösszevonás lett a hozadéka. „A tanügyminiszter felhívott, és közölte, hogy Sepsiszentgyörgyön ezt megoldják, küldenek több pénzt, nem kell két román nyelvű tannyelvű iskolát összevonni, még akkor sem, ha nincs meg az előírt gyereklétszám” – emlékeztetett a folyamatos etnikai ütközés egyik mintájára.

A kormányon maradás oka?

Antal Árpád az RMDSZ meglebegtetett ellenzékbe vonulásával, majd a csupán Kelemen Hunor távozásával járó döntéssel kapcsolatban elmondta, Romániában kormányon lenni nemcsak a pénzről szól. „Tény, hogy a községi RMDSZ-es polgármesterek nem tartották jó döntésnek a kormányból való kilépést, mert ők kiszolgáltatottabbak: nem hogy beruházásokra, de még az apparátus fenntartására is nehezen szereznek forrásokat” – közölte, hozzátéve, a lobbi és a különböző engedélyeztetések bürokratikus folyamata szempontjából sem mindegy, hogy kormányon van-e az RMDSZ vagy sem. Az elöljáró emellett úgy látja, „folyamatosak a központi hatalom magyar polgármestereket érintő megfélemlítési kísérletei, elég a Hargita és Kovászna megyék önkormányzataiban a Számvevőszék által végzett ellenőrzések nyomán „kikényszerített” jelentős – esetenként több mint hatvanszázalékos – fizetéscsökkentésekre gondolni, vagy felidézni a Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere ellen indított, „szekusügyként” ismert mesterségesen keltett botrányra gondolni.