Merre tovább, MOGYE?

Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorának és Cătălin Moise Dugar, a Marosvásárhelyi Egyetmisták Ligájának elnöke hiányában az előadók csupán magyar oldalról tudták megközelíteni az új tagozat létrehozásának problémáit.

„A hatályos tanügyi törvény lehetőséget teremt önálló, anyanyelvi oktatást biztosító departamentumok megalapításához, de a jogi aspektuson túl mellettünk szól az is, hogy más, demokratikus országok erkölcsi szempontokat szem előtt tartva szó nélkül engedélyezik a kisebbségek hasonló indítványozásait” – mondta el Brassai Attila orvosprofesszor, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A professzor beszámolt a hallgatóságnak arról is, hogy az egyetemet B-kategóriássá degradálták, ráadásul a fogászati osztály már átcsúszott a C osztályba. „A magyar tagozattal az intézmény szakmai fejlődését is megdobnánk, igaz, ehhez több tudományos tevékenységet kell végeznünk. Négy magyarországi orvosi egyetem ígért segítséget, így az akkreditáció minden feltétele teljesülhetne. Bízunk abban, hogy pozitív eredménye lesz az ügyünknek, ha pedig nem, akkor jogi úton való fellépés és radikális intézkedések is szóba jöhetnek, ám erről jelenleg nem nyilatkozhatok” – tette hozzá.

Soós Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint alaptalan vád az ellenzők azon érve, hogy a magyar szakon végző diplomások nem tudnának kommunikálni a román páciensekkel, mint elmondta, „számtalanszor bizonyítottuk, hogy magyar anyanyelvű szakemberként is tökéletesen helyt tudunk állni a románok között”.

A felszólalók kiemelték az asszimilizáció lélektanát is, hiszen román–magyar vegyesházasságok esetén az utód oktatásáról szóló kérdésben meghatározó, hogy van-e lehetőség elemitől egészen a legfelsőbb szintekig magyar nyelven történő képzésre, mert ha ez hiányzik, fennáll a veszélye, hogy a gyerek már az óvodától román csoportba kerül.