Külföldre az egyetemi hallgatókkal – de csak ideiglenesen

Minél több fiatalnak lenne szüksége külföldi tanulmányutakra

A diploma értéke – papír vagy tudás?

Egységes magyar munkaerőpiacra van szükség a Kárpát-medencében felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok számára – jelentette ki dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola igazgatónője, hozzátéve, hogy a leértékelődött érettségi következményeként egy pályakezdőnek ma gyakorlatilag kötelező az egyetemi végzettség. A bemutatott felvidéki oktatási helyzet nagyban hasonlít a romániaihoz: képesítés nélküli pedagógusok tanítanak az iskolákban, a diákoknak esélyt sem adva egy szilárd alap megteremtéséhez.

Nagy Dávid, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint is lényeges az erős fundamentum felépítése, de az azt követő egyetemi képzés „jutalmának” tekintett diplomának csak abban az esetben van értéke, ha a frissen végzett fiatalok rövid időn belül el tudnak helyezkedni, megteremtve a saját egzisztenciájukat.

A piacképes és népszerű szakok nem mindig esnek egybe – vallották a jelenlévők. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem oktatási szakértője szerint vannak szerencsésebb helyzetben levő intézmények, melyek egy-egy multinacionális vállalat környezetében működnek – az ő esetükben a győri Audi gyár –, így azokkal együttműködve képesek egyrészt a térség igényének eleget tenni, másrészt színvonalasabb képzést nyújtani azáltal, hogy már az oktatás alatt a tanulók a partnercégnél el tudják sajátítani a szakma lényeges elemeit.

Geréb László, a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Székelyföld uniós támogatásainak minél hatékonyabb kihasználásához igyekeznek a lehető legképzettebb szakembereket kitermelni, hogy minél hiánytalanabb legyen a humánerőforrás-piac. Azt viszont sajnálatosnak vélte, hogy ma egy felsőoktatási intézmény akkreditációja határok közé szorítja az oktatást, így az nem mindig tud a piac elvárásainak maradéktalanul megfelelni.

Az oktatás időtartama alatti szakmai tapasztalat megszerzéséhez elsősorban céltudatosság kell: a hallgatónak konkrét tervek és motivációk szükségesek, ezek nélkül a fiatalok úgymond „elkanászosodnak”. Lényeges lenne az átjárhatóság – amely azonban ma még alacsony hatékonysággal működik –, hogy lehetőség szerint a tanuló több helyről is szakmai ismereteket tudjon szerezni. Az Európai Unió terve, hogy a végzettek legalább húsz százalékának legyenek külföldön szerzett ismeretei, sőt, sokan kampányolnak amellett is, hogy a felsőoktatásban részt vevők legalább néhány hónapig kötelezően egy más ország vendégszeretetét élvezve bővíthessék tudásukat – mivel csak így lehetne igazán értéke a papírnak.