A nemzetpolitika ideje

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a nagyszámú érdeklődőt vonzó, Idő van! Nemzetpolitika 2013-ban című előadáson először Borboly Csabához, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnökéhez szólt. „Nagyon örülünk annak, hogy elfogadta meghívásunkat az a politikus, aki mostanában a legtöbb támadást szenvedi el a többségi hatalom részéről. A tábor szervezői és a kerekasztal résztvevői szolidaritásukat fejezik ki és támogatják őt a küzdelmében” – üdvözölte az államtitkár Hargita Megye Tanácsának tisztségéből felfüggesztett elnökét. A folytatásban elmondta, nemzetpolitikai vonatkozásban nagyon érdekes események történtek az elmúlt egy évben, megérzése szerint pedig az elkövetkező időszak sem lesz kevésbé érdekfeszítő. Beszéde végén Répás felkérte a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek megjelent képviselőit, hogy foglalják össze azokat a történéseket, amelyek a legtöbb gondot okozzák a magyar közösségeknek.

Borboly Csaba humorosan jegyezte meg, hogy az országos elnökök kerekasztalánál ő egyfajta kakukktojásként van jelen, ettől függetlenül van figyelmet érdemlő véleménye a témával kapcsolatosan. „A nemzetpolitika szó kapott egyfajta magasztos fogalmi szerkezetet, mintha hozzá egy adott szintű tisztség kellene. Úgy gondolom, a nemzetpolitikát mindenki csinálja – többek között azok a szórványban élő szülők, akik reggelente és délutánonként harminc-negyven kilométerre is elviszik gyermekeiket, hogy magyar iskolába járhassanak” – fejtette ki. Szerinte a nemzetpolitikát „le kell hozni az emberek szintjére, és társadalmasítani kell”. Hozzátette, nincs szükség arra, hogy ebben az ügyben önkényesen a politikum döntsön, sőt, „vannak olyan helyek, ahonnan a politikának teljesen ki kellene vonulnia, helyette pedig inkább az erre megfelelőbb személyek segítésére, támogatására összpontosítania”. Rámutatott, az erdélyi magyar közösség megmaradását, gyarapodását biztosító intézményrendszer mérete és összetettsége miatt túlnőtte magát azon, hogy csupán néhány ember kezében legyen. Borboly üdvözölte a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit is, és örömét fejezte ki, hogy az RMDSZ és a Fidesz közötti, korábban hideg kapcsolatban sikerült pozitív változást elérni.

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Horváth Ferenc kiemelte, bár Szlovéniában – az olaszokkal együtt – őshonos közösségként tartják számon a magyarokat, ott is rengeteg nehézség akad. A legnagyobb problémát a magukat magyarnak vallók számának drasztikus csökkenése jelenti – hiszen amíg Trianon idején húszezer lelket számláló magyar közösség élt az országban, mára a számuk hétezer körülire apadt. Mindezek mellett gondot okoz a magyar papok, iskolák hiánya és a magas munkanélküliségi ráta is.

A Borboly Csaba és Horváth Ferenc által említettekkel egyetértett Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Akárcsak az RMDSZ területi elnöke, ő is úgy véli, a nemzetpolitika sikerességéhez elengedhetetlen az egyén szerepvállalása. Emellett kiemelte a fogyatkozó magyarság problémáját, melynek megállítása – vagy legalább lassítása – a legfőbb feladat.

A Szerbiában uralkodó instabil politikai közeg okozta feszültségeket hangsúlyozta beszédében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Mint elmondta, míg korábban általában stabil állapotok alakultak ki a választások után, manapság szinte naponta szembesülnek olyan új helyzetekkel, ami a politikai irányvonal folyamatos újraértékelését igényli. A vajdaságiakat új kihívások elé állítják a jövő évi európai uniós tárgyalások mellett a magyarországi választásokkal párhuzamosan zajló nemzeti tanácsi választások is.

A „szlovmagyar vírus” okozta károkra hívta fel a hallgatóság figyelmét Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke. Elmondta, a „vírussal” fertőzöttek fő ismertetője, hogy amikor állampolgárságáról kérdezik, inkább hallgat, és még azt sem tudja, hogyan kezdődik a Szózat – szerinte ez az eredményük az intézményes keretekkel is bíró asszimilációs törekvéseknek. A felvidéki párt elnöke beszélt az erdélyi régiósítási tervekhez hasonló, kilátásban lévő szlovákiai terület-átrendezésről, de – mint fogalmazott – egyelőre nagyobb problémát jelentenek a magyar oktatási intézményeket hátrányosan érintő iskolaösszevonások.

Az Ukrajnában fennálló politikai abszurditásokra világított rá Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, mivel „aki az országban nemzetpolitikával foglalkozik, az már a cirkuszban sem tud nevetni”. Hozzátette, az ukrajnai magyarság egyre elviselhetetlenebb helyzetbe kerül, a legutóbbi parlamenti választások során ugyanis a tömbmagyarságot három körzetre osztották fel, teljesen ellehetetlenítve, hogy képviseltethessék magukat a Legfelsőbb Tanácsban. A magyar kisebbséget mindemellett az egyre népszerűbb szélsőséges pártok is fenyegetik, nem ritkán a megfélemlítés módszerét alkalmazva – a közelmúltban az integráns nacionalizmus hívei például fáklyás felvonulást szerveztek Beregszászba, fenyegető szlogeneket skandálva.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a magyar kormány Európai Unióval folytatott „nemzeti szabadságharcáról” beszélt a közönségnek. Véleménye szerint a határon túli magyarok szavazatai nem fogják döntő mértékben befolyásolni a 2014-es magyarországi választások eredményét, de a külhoni magyar politikai pártoknak, civil szervezeteknek és egyházaknak ettől függetlenül feladata a választással kapcsolatos tájékoztatás és mozgósítás – mivel a részvétel nem lesz más, mint visszaigazolása a magyar kormány nemzetpolitikájának. Szerinte ugyanakkor fontos kérdés, hogy a határon túli magyar politikai szereplők miként viszonyulnak a főhatalomhoz, illetve miként lehet létrehozni a kétféle – labanc és kuruc – viszonyulást. Toró kifejtette, a pragmatikus nemzetpolitika sikerességének kulcsa a labanc – amely a főhatalomba való beépülést, a kormányra kerülést tekinti fő céljának – és az autonómiát és önrendelkezést kereső kuruc viszonyulásmód szerencsés elegye. Az EMNP elnöke végezetül hangsúlyozta: a Néppárt támogatni fog minden olyan megmozdulást, amelyet a magyar közösség számára kedvezőtlen régiósítási tervek ellen rendeznek.