Tragikus női sorsok költő férjeik árnyékában

A szerzőként lánykori nevét (Vastag) használó Raffay Andrea lapunknak elmondta, Csinszka-kutatását a csucsai kastélyban tett látogatása, illetve az ott született Boncza Berta tragikus női sorsa hatására kezdte el. Úgy véli, hasonló sorsa volt Szendrey Júliának, Petőfi Sándor feleségének is. „Ezek a nők – Boncza Berta, ahogy Petőfi Sándor Szendrey Júliája is – viszonylag háttérbe szorultak zseniális költőférjeik mellett. Igazából csak asszonyként voltak számon tartva, és mégis, úgy vélem, emberileg és szakmailag is érnek annyit, hogy megemlítsük őket önállóan gondolkodó és alkotó egyénekként”, indokolta Csinszka (Szívem véresre szétzúzott játék), illetve Szendrey Júlia (Megérdemelve vagy ártatlanul) összes költeményét elemző tanulmányokkal bemutató köteteinek, továbbá előbbiről írt nagymonográfiájának (A „halálra szánt, kivételes virág”) kiadását.

Az előadáson elhangzott, mind Csinszka, mind Szendrey Júlia úgy vélte, nem biztos, hogy nekik érdemes írogatniuk, hiszen ezzel lehet, csak pár unalmas percet szereznének az olvasóiknak. „Vitatnám azt, hogy önbizalomtól kicsattantak volna, szerintem ennek köze lehetett a társadalom nőkhöz való hozzáállásában is”, vélekedett. Kérdésünkre, hogy vajon férjeik is erősítették-e feleségeikben az „árnyékember”-tudatot, Raffay Andrea így válaszolt: „Szendrey Júlia jóval Petőfi halála után, Horváth Árpádnéként kezdett verseket írni. Petőfi mindenben támogatta, az ő házasságuk egy jó házasság volt. Visszaemlékezéseiben azt mondja, királynője volt Petőfinek, nem úgy, mint második férjének, aki, mint kiderült, bántalmazta is.”

Boncza Berta és Ady esete teljesen más, mondta, megjegyezve, a nagy költő bántalmazta Csinszkát. „Csinszka még az Adyval való megismerkedése előtt foglalkozott versírással. Azt nem tudom, támogatta-e őt Ady, az azonban biztos, hogy Dénes Zsófia, akit Ady majdnem feleségül vett Boncza Berta előtt, minden téren rontotta Csinszka költői és emberi hitelét a későbbiek során, ahogy Robotos Imre is, Az igazi Csinszka című kötet szerzője. Úgy érzékelem, van egy sokszor agresszív Ady-kultusz, ami részben jogos, hiszen a költő tehetsége vitathatatlan, ugyanakkor egy negatív értelemben vett Csinszka-kultusz, ami az ő emberi, szellemi és szakmai hitelét hivatott rontani.”

Hozzátette, Dénes Zsófia, akinek édesanyja akadályozta meg Adyval való házasságát, vélhetően féltékenységből ártott Csinszkának. „Jóval tovább élt, mint Csinszka, és Benedek István, az Ady szerelmei és házassága című könyv szerzője is azt mondja, Dénes Zsófiának csak annyi előnye volt Csinszkával szemben, hogy túlélte őt, így műveinek kiadását is megakadályozhatta, és azt terjesztett róla, amit akart.”