Karantén idején világszerte tombol a családon belüli erőszak

A jelenség az egész világon megfigyelhető, legalábbis ott, ahol korlátozzák az emberek szabad mozgását: Adriana Mello brazil aktivista szerint az országban 40-50 százalékkal emelkedett az esetek száma, Katalóniában 20 százalékos emelkedésről számoltak be, Cipruson pedig 30 százalékkal hívták többen a segélyvonalat, mint általában.

Katie Ray-Jones, az amerikai National Domestic Violence Hotline civil szervezet elnök-vezérigazgatója szerint az erőszak emelkedésében semmi meglepő nincsen: a 2008-as gazdasági válság idején is megemelkedett a bántalmazások száma a munka nélkül maradt népesség körében, akkor viszont még volt menekülési útvonal, a problémás családok nem voltak karanténban – most viszont össze vannak zárva. A stressz egyébként is növeli az erőszak kockázatát, ebből pedig a pandémia idején még azoknak is jut elég, akik nem bántalmaznak senkit, és őket sem bántalmazzák. 

Olaszországban a bántalmazottak megsegítésére alapított forródrótnál alig csörög a telefon, annál több e-mailt és SMS-t kapnak, mert akiket bántanak, nem tudnak elvonulni telefonálni: Lella Palladino, egy nők elleni erőszakkal foglalkozó civil szervezet, a D.i.Re elnöke szerint a karantén végeztével ez a trend változni fog, a bezártság után sokkal több bejelentésre számítanak. Spanyolországban a kormány bejelentette, hogy a bántalmazottak annak ellenére elhagyhatják az otthonukat, hogy az engedély nélkül utcán lévő embereket szigorúan megbírságolják.

Alejandra Y. Castillo, a legnagyobb áldozatokat segítő amerikai szervezet, az YWCA USA elnöke szerint a karantén speciális helyzetet teremt: a bántalmazó még inkább nyeregben érezheti magát, ha a család minden tagját az ellenőrzése alá vonhatja, ez pedig kijárási tilalom idején könnyen megtörténhet. 

A helyzetet tovább súlyosbítja a koronavírus miatti rettegés és pánik: többen arról számoltak be, hogy partnerük azzal fenyegette őket, hogy kidobja őket a lakásból, ha felmerülne a gyanú, hogy elkapták a betegséget. Julye Myner, a Center for Hope and Safety civil szervezet igazgatója szerint erre a megoldás az lenne, ha szélesebb körben hozzáférhetővé válnának a tesztek: ha kiderülne, hogy valaki bizonyítottan nem fertőzött, az nem csak a népegészségügyön, hanem a stresszen is sokat segítene. 

A helyzetet a gazdasági nehézségek miatti stressz is rontja: egy francia segélyszervezet szerint a jelenlegi helyzetben olyan családokban is problémák akadnak, ahol korábban minden rendben ment. Az is problémát okoz, hogy a kijárási tilalom a családokon kívül a szociális munkásokat is sújtja, ráadásul a bántalmazott gyerekek sem járnak iskolába, pedig a leggyakrabban ott szokott fény derülni arra, ha bántják őket. 

Adriana Havasova szlovák pszichológus szerint ebben a tekintetben ráadásul semmi jóra nem lehet számítani: ha a mostani korlátozások szigorodnak vagy kitartanak, és a problémás családok további hónapokon keresztül össze lesznek zárva, az erőszakos események is gyakoribbá fognak majd válni.

(Qubit.hu)