A „leghosszabb nap” – 75 éve kezdődött a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete

A tengerészeti hadműveletek parancsnoka Sir Bertram Ramsey, a partraszálló erők parancsnoka Bernard Montgomery tábornok volt. A szövetségesek kezére játszott, hogy a német védelem parancsnoka, Rommel tábornok hazautazott ötvenedik születésnapját ünneplő feleségéhez, a Caen közelében összevont páncéloshadosztály parancsnoka pedig az éjjelt Párizsban, szeretőjénél töltötte.

A „leghosszabb nap” valójában már 1944. június 5-én késő este megkezdődött: a BBC kódolt üzenetet sugárzott, utasítást adva a francia ellenállási mozgalom szabotázsakcióinak megkezdésére. Éjféltől a légierő 1200 bombázógépe mintegy 5000 tonna bombát dobott le a Le Havre-tól Cherbourgig terjedő atlanti partvidékre, majd éjfél után két órakor több hullámban 23 ezer ejtőernyőst dobtak le, hogy hídfőállásokat teremtsenek, az első felszabadított franciaországi épület egy kávézó volt a benouville-i híd közelében.

Hajnali négy órakor a partraszállási körzetek elé ért a történelem legnagyobb flottája, 1213 hadihajó, 4216 csapatszállító, 736 ellátó hajó és 864 kereskedelmi hajó. A parti német állásokra nyitott zárótűz után, reggel fél hétkor megkezdődött a partra szállás az Omaha, Utah, Gold, Juno és Sword elnevezésű partszakaszokon, a nap végéig 132 ezer szövetséges katonát tettek a partra.

Őket 12 ezer repülő fedezte, német részről mintegy 30 ezer katona és 500 repülőgép próbált ellenállni. Az inváziós erőkkel tartott a híres fotóriporter, a magyar Robert Capa is, aki négy tekercset fotózott el, de a 106-ból csak 11 szemcsés képe maradt használható. Ma sem tudni, szándékosan „mozdította be” gépét, vagy a balul sikerült előhívás felelős az elmosódott fotókért, a világ számára mindenesetre ezek jelentik a D-napot.

Az invázió hírére tanácstalanság lett úrrá a német főhadiszálláson. A szokása szerint késő délelőttig alvó Führer, aki előbb még Sztójay Döme magyar kormányfővel is tárgyalt, csak délután adta ki a parancsot, hogy az ellenséget még a hídfőállásban semmisítsék meg.

Ahhoz viszont nem járult hozzá, hogy a páncélos tartalékot ide irányítsák, mert az igazi csapást máshol várta. A szövetségeseknek június 6-án estére sikerült mintegy 80 kilométeres szakaszon öt hídfőállást létrehozniuk, ahol folyamatosan tették partra a katonákat és a felszerelést.

A németek két koncentrált ellentámadása összeomlott, a szövetséges légierő napokon belül megszerezte a korlátlan légi fölényt a nyugati fronton.

Bár az első napra kitűzött célokat csak részben sikerült elérni: a stratégiai fontosságú Cabourg és Caen városát nem tudták elfoglalni, s a hídfők között sem volt kapcsolat, a veszteség az előzetesen becsült 40 ezer főnél jóval alacsonyabb, mintegy tízezer fő volt, közülük négyezernél többen szerepeltek a halottak listáján.

A németek szívósan védekeztek, az áttörés csak július végén sikerült, a német vereség augusztus 15-én, Falaise elestével vált bizonyossá. A Wehrmacht hadosztályai ezután gyors, néha fejvesztett visszavonulásba kezdtek, Párizs augusztus 25-én szabadult fel.

A normandiai harcok hevességéről lerombolt városok, a katonai áldozatok mellett 20-35 ezer polgári halott tanúskodik. A szemben álló mintegy hárommillió katona közül 110 ezer nyugszik az itteni katonai temetőkben, ebben az időszakban naponta többen haltak meg, mint az első világháború legvéresebb csatáiban.

Az egykori csatamezőkön az egykori ellenfelek az idén is közösen emlékeznek, német kormányfőt először 2004-ben hívtak meg az ünnepségekre Gerhard Schröder kancellár személyében.

A brit uralkodó, Donald Trump amerikai elnök és sok más külföldi vezető részvételével nagyszabású rendezvényen emlékeztek meg szerdán a dél-angliai Portsmouth kikötővárosában a nyugati szövetségesek normandiai partraszállásának 75. évfordulójáról.

Az eseményen Nagy-Britannia mellett 15 ország vezetői voltak jelen, köztük Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Andrej Babis cseh kormányfő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

A Downing Street szóvivője hangsúlyozta, hogy a hivatalos csúcstalálkozóktól eltekintve a 2012-es londoni olimpia óta nem gyűlt össze ennyi külföldi vezető Nagy-Britanniában.

Donald Trump hétfőn érkezett háromnapos állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként Londonba. Látogatását úgy időzítették, hogy részt vehessen a szerdai évfordulós rendezvényen.

Nagy-Britanniát II. Erzsébet királynő, Károly trónörökös, Theresa May miniszterelnök és a brit kormány több tagja, valamint a két legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt és a Liberális Demokraták vezetője, Jeremy Corbyn és Sir Vince Cable képviselte.

A csaknem egész napos rendezvénysorozaton jelen volt háromszáznál is több veterán, aki részt vett az 1944. június 6-án kezdődött normandiai hadműveletben.

Megemlékező beszédében II. Erzsébet királynő kijelentette: a 75 évvel ezelőtti partraszállás sikerétől az egész világ sorsa függött. A katonák közül sokan nem térek vissza, és az elesettek hősiességét, bátorságát, áldozathozatalát a világ soha nem fogja elfeledni - hangsúlyozta a brit uralkodó.

Az első hullámban partraszálló 156 ezer szövetséges katona közül a konszenzusos történeti adatok szerint 4400 halt meg a normandiai invázió első napján.

II. Erzsébet királynő szerint az egész ország, sőt az egész szabad világ köszönettel tartozik az Európa felszabadítására indult katonáknak, akik közül sokan Portsmouth kikötőjéből hajóztak ki a normandiai partok felé.

Kifejezte örömét, hogy a szerdai rendezvényen is jelen volt a normandiai partraszállás több száz veteránja. A 93 esztendős uralkodó kijelentette: már a 60. évfordulón is sokan úgy vélték, hogy az volt az utolsó ilyen esemény, de - mint fogalmazott - "a háborús nemzedék, az én nemzedékem erős".

A szerdai megemlékezésre meghívott normandiai veteránok mindegyike szintén elmúlt már 90 éves. A megemlékező ceremónia után ők Portsmouth-ból egy külön erre a célra bérelt hajóval a ismét átkeltek Normandiába, ugyanazon az útvonalon, amelyen 75 éve elindultak.

Az évforduló alkalmából az angliai emlékrendezvényen képviselt 16 ország vezetői közös proklamációt tettek közzé arról, hogy a háború borzalmainak soha nem szabad megismétlődniük, és a nemzetközi feszültségeket az országok közötti együttműködéssel, békés eszközökkel kell feloldani.

(MTI/hirado.hu)