Németh Géza és felesége gyűjteményéből nyílt kiállítás

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a megnyitón elmondta, a gyűjtemény eszmei névjegykártya, nézői bekerülnek egy család intim szférájába. Németh Zsolt családja értékteremtő, szülőföldön maradó politikát támogatott, a politika és képzőművészet pedig kéz a kézben jár – mondta az elöljáró. Hangsúlyozta, az EMŰK létrehozását is támogatta, egyetértve abban, hogy összerdélyi feladatokat kell felvállalnia Sepsiszentgyörgynek a művészet terén.

Nem az első határon túli kiállítás ez, mivel a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) feladatának érzi a magyarság egészének szolgálatát – mondta Hóvári János, az intézmény főigazgatója. Mint fogalmazott, a magyar művészeti életet egységben kell tartani, a magyar képzőművészeti alkotásokat más-más vidékeken tükörként kell bemutatni, egy rendszerben kezelni.

A kiállítás a lelkész házaspár életútjának felelevenítése, sorsuk, életük példázza az értelmiségi felelősséget, amellyel a Kárpát-medencében szembe kellett nézni – mondta Kató Béla református püspök, hozzátéve, a házaspár egész életében kiállt az erdélyiek mellett. Németh Géza és felesége az 1950-es években kibontakozó református megújulási mozgalom elkötelezett hívei voltak. Ennek megfelelően aktív közösségépítő tevékenységet folytattak, ifjúsági táborokat, ökumenikus összejöveteleket szerveztek, az elsők között kezdték el a határon túli magyarok támogatását, az Erdélyből jött magyarok segítését. Németh Gézát politikai okok miatt 1972-ben eltiltották lelkészi hivatásától, megélhetésüket rézkarcárusként biztosította. Képügynöki tevékenysége során a művészekkel való kapcsolat eredményeként feleségével együtt komoly gyűjteményt hoztak létre, mivel értelmiségiként úgy érezték, nem csupán az embereket kell elbújtatni, menekíteni, hanem az alkotásokat is.

Széles Hédi, a kiállítás kurátora kifejtette, sokan vallják, hogy a kortárs művészek munkáiból lesznek később a klasszikusok, a Sepsiszentgyörgyön megnyílt tárlat alkotói pedig már klasszikusok. A kollekció nagy része az 1980-as és 1990-es évek jelentős alkotóinak műveiből tevődik össze. A kortárs magyar és határon túli magyar művészek alkotásaiból álló gyűjteményben hangsúlyos módon van jelen – a festmények és a szobrok mellett – az 1980-as évek grafikai művészete: Somogyi Győző groteszkbe hajló, biblikus témájú művei, Borsos Miklós lírai hangvételű akvarelljei és rézkarcai, Szabó Vladimir aprólékosan kidolgozott, látomásszerű grafikái, Szalay Lajos expresszív tusrajzai.

Külön figyelmet érdemel Plugor Sándor Stáció című tusrajzsorozata, amelyet életének utolsó éveiben készített, és eddig még nem szerepelt kiállításon – hívta fel a figyelmet Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságnak elnöke. A tárlat augusztus 7-ig tekinthető meg az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótermében keddtől péntekig 10 és 17 óra között, szombaton és vasárnap 10 órától 14 óráig.