Az idén április és október között zajló Utcakép-falukép program ötlete még 2003-ban született meg, amikor az Élő Örökség Romániában program keretében Máréfalván zajlott a Jövő Kapui pályázat. Ekkor kezdtünk el nyilvánosan „kapuzni” – mondja Szallós-Kiss Judit, a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület ügyvezetője, utalva a székely kapuk megmentését, felújítását célzó tevékenységükre.
2010. április 29., 14:262010. április 29., 14:26
A 2003-as Jövő Kapui pályázat keretében előadássorozatot szerveztek gyerekeknek, majd felnőtteknek is, 18 máréfalvi székely kaput újrafestettek, kapufaragó-tábort szerveztek, „Fába rótt oklevelek” címen székelykapu-ismeretből mérhették össze tudásukat a helyi és környékbeli iskolák tanulói. Amolyan mozgalmat indítottak el, mely továbbgyűrűzött szinte minden udvarhelyszéki faluba, sőt a csíki falvakban is kezdtek ráébredezni az emberek, hogy ezeket az értékeket meg kell menteni.
Így születhetett meg a már ismertebb a Kőlik Egyesület és a Hargita megyei tanács közös programja, a Székely kapu program, mely azért lett kitalálva, hogy amely kapu nem műemlék, az is részesülhessen támogatásban. Ezt a kapufelújítási programot Kovács Piroska néprajzkutatónak, a Kőlik Egyesület tiszteletbeli elnökének adatbázisára alapozták.
Utcakép-falukép
„A most áprilistól őszig zajló Utcakép-falukép nevet viselő próbálkozásunk tulajdonképpen a Székely kapu program helyi szintű megvalósítása, melyet a máréfalvi tanáccsal közösen próbálunk lebonyolítani – árulja el Szallós Kiss Judit. Még sok olyan kapu van itt Máréfalván, melyeket idős tulajdonosaik nem tudnak felújítani. Mi pedig próbáljuk megmenteni, azt ami még van. A megyei tanács egyesületi tagként befizetett hozzájárulását természetesen kizárólag erre a célra áldozzuk. Bizottság dönti el, milyen mértékben támogatjuk a munkálatokat. Természetesen nem tudunk minden kaput felújítani, de próbálunk ösztönzően hatni, így talán mások is kedvet kapnak portájuk rendbehozatalához. Külön szeretném kihangsúlyozni, hogy itt magántulajdonról van szó, tehát senkit nem kötelezhetünk erre, ugyanakkor ha mi segítünk, ahhoz nélkülözhetetlen a tulajdonos beleegyezése. Nos, itt jön a képbe Piroska néni (Kovács Piroska), akinek nagy érdeme, hogy szót tud érteni a lakosokkal, el tudja nekik magyarázni, ez miért olyan fontos, miért nem szabad ezeket az értékeket hagyni veszendőbe menni.
Fizetett alkalmazott nélkül
Érdemesnek tartjuk kihangsúlyozni, hogy a Kőlik Hagyományőrző Egyesületnek nincs fizetett alkalmazottja. 8–10 nagyon aktív taggal büszkélkedhet, akik tudják, hogy bármit is szerveznek, ilyenkor számíthatnak az egyesület többi tagjának segítségére. Nem mellékesen a máréfalvi önkormányzat értékeli kezdeményezésüket, erkölcsi és anyagi támogatást biztosít számukra.
Székely Kapuk Napja
Még 1998-ban történt, hogy az egyesület közgyűlésén elfogadták Kovács Piroska javaslatát, miszerint indítsanak egy rövidtávú helyi és egy hosszú távú regionális programot, melynek célja: a figyelem középpontjába állítani a vidékre, a falura jellemző népművészeti értéket, a népi fafaragás remekét, a székely kaput. A program a következő évben, a Székely Kapuk Napja rendezvény életre hívásával indult, melyet eleinte évente, újabban kétévente rendeztek meg, legutóbb 2009-ben volt. Még említést érdemel, hogy a nemrég Lengyelfalván, Orbán Balázs emlékére felállított székely kaput máréfalviak faragták. „Elmondhatjuk, hogy ezzel megtörtént a kapufaragó nemzedék váltása” – vallja Szallós-Kiss Judit.
Az egyesületről
A Kőlik Hagyományőrző Egyesület (Máréfalván elsőként jegyzett civil szervezet) 1993-ban alakult 21 alapító taggal. Célját így fogalmazta meg: „Az egyetemes magyar kultúra, hagyományaink, szellemi és anyagi műveltségünk ápolása. Meggyőződésünk, hogy nemzeti, keresztény alapokon álló kultúránk jelenti kisebbségi sorsunkban a megtartó erőt. A népi kultúra ismerete, a hagyományok ápolása nemzeti tudatunk éltetésének egyik eszköze.\" Tagjait elsősorban a faluban dolgozó, valamint a faluban született, elszármazott egyházi és világi értelmiség soraiból toborozza, akik vállalják az egyesület célkitűzéseit.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Ingyenesen használható lesz az autópiaci parkoló a pünkösdi gyalogos zarándokok zárómiséjének ideje alatt Székelyudvarhelyen.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.