
A Romániai Magyar Színházi Szövetség megalakításáról döntöttek a színházigazgatók múlt héten. A szövetség célja az érdekérvényesítés, egy szakmai minimum biztosítása, valamint az, hogy a hazai magyar színházak együttesen „szóljanak bele” az őket érintő kérdésekbe.
2011. október 10., 12:242011. október 10., 12:24
2011. október 10., 15:072011. október 10., 15:07
A fontosabb erdélyi magyar színházak majdnem mind képviseltették magukat
Vasárnap ért véget Gyergyószentmiklóson a Nemzetiségi Színházi Kollokvium. A kétévente megrendezésre kerülő fesztivál egyrészt a kisebbségi színházi társulatok előadásának seregszemléje, de versenyjelleggel is működik. Idén a rendezvényen egy színháztörténeti momentum is történt, a hazai magyar színházak a Romániai Magyar Színházi Szövetség megalakításáról döntöttek.
Bukarest és Budapest felé is
A szövetség létrehozását a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila kezdeményezte. Elmondása szerint a hazai magyar színházakat tömörítő szervezet felvállalja majd a régió színházművészete sajátos érdekeinek képviseletét országos, Kárpát-medencei és egyetemes magyar viszonylatban. „Az új intézmény egy olyan szervezet kíván lenni, amely Budapest és Bukarest felé egyaránt ki tudja nyilvánítani a romániai magyar színházi szakma akaratát” – mondta a Székelyhon.ro-nak Gáspárik. Hozzátette: a szövetség beleszólhatna a törvényhozásba, a fesztiválokon való részvételbe, de a színházi díjazásokba is. A Nemzeti igazgatója úgy véli, az írók, szépírók hamarabb felébredtek, s létrehozták már a maguk szövetségét, most a teátrumokon a sor.
Együttesen erősebbek tudnak lenni
A fontosabb erdélyi magyar színházak közül csupán a Kolozsvári Állami Magyar Színház nem képviseltette magát, a többiek már meg is alakították a kezdeményező-testületet, amely a szervezet alapszabályzatának kidolgozására hivatott. Sebestyén Aba a marosvásárhelyi Yorick Stúdió vezetőjeként például abban látja egyéni feladatát, hogy a független társulatokat és független törekvéseket erősítse a leendő szövetségben. „Együttesen sokkal erősebbek tudunk lenni, mint külön-külön a színházak és társulatok. Egyrészt az érdekvédelemben lenne szerepünk, de pályázati pénzek lehívásában is” – magyarázta a színművész, aki felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon már évek óta létezik a Magyar Színházi Társaság, meg Romániában is az UNITER. A tervek szerint egy hónapon belül a szervezet formája is kialakul.
Kevés a betöltött állás, ezért Kovászna Megye Tanácsa átszervezi a hegyimentő-közszolgálatot. A hegyimentők tevékenységét ez nem befolyásolja, feladataikat továbbra is maradéktalanul el tudják látni.
Korszerűsítésre, átdolgozásra szorul a rokkantsági besorolást szabályozó hazai törvény, ismerte el Cornelia Cor, a Nép Ügyvédje Hivatal Brassó és Kovászna megyei irodájának munkatársa. Több érintett is megkereste őket ez ügyben.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A gyalogosok biztonságát célzó ellenőrzést indított Sepsiszentgyörgyön a helyi rendőrség az állami rendőrséggel közösen. A felelőtlen gyalogosokat figyelmeztetésben részesítik, súlyosabb szabályszegések esetén pénzbírságot is kiszabnak.
Közel 400 ballagó diák vett részt a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten, ahol a hitről, a magyar nyelv megőrzéséről, Erdély iránti felelősségről és a jövőbe vetett bátor bizalomról szóltak a beszédek.
Előzetesen mintegy százan jelentkeztek a 14. alkalommal meghirdetett felső-háromszéki gyalogos zarándoklatra, végül mintegy hetvenen indultak útnak a kantai templomban kapott lelki batyuval. Akkor éppen nem esett az eső, de aztán többször is megeredt.
Május 21-e a helyi rendőrök napja Romániában, 16 éve találkozhatunk velük nap mint nap. Ennek apropóján kérdeztük a kézdivásárhelyi egység ügyvezető igazgatóját, Croitoru Constantint, mitől mások ők az állami egyenruhát viselő kollégáikhoz képest.
Visszarepít az időben, életre kelti az emlékeket Gelence egykori jegyzőjének birtoka, a község leendő skanzenje. Ezen az udvaron található az a ház, amelyben nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. május 20–22-én tiszteletreméltó Márton Áron is vendégeskedett.
Míg a kézdivásárhelyi tömbházlakóknak nem kell fájjon a fejük a bejárat előtti fű hossza miatt, a sepsiszentgyörgyieknek annál inkább. A Tega vagy bármely más cég ugyanis csak ott kaszál, ahol erre szerződést köt vele az illetékes lakótársulás.
Több mint hatszáz végzős diák búcsúzik közösen az iskolás évektől az alsó-háromszéki RMPSZ és a történelmi egyházak által szervezett ökumenikus ballagási ünnepségen.
szóljon hozzá!