Nem rockzenei hangszerekkel játsszák a népzenét

– Hogyan és főként mivel készül a Csík zenekar az erdélyi turnéra?

Majorosi Marianna: A zenekar nagyon nagy várakozással indul neki a turnénak. Ilyen hosszú időre még nem voltunk Erdélyben, s kicsit mindig tart az ember attól, hogy milyen lesz a fogadtatás, milyen lesz az út. A múlt évi pár koncert után azonban reménykedhetünk abban, hogy most is nagyon nagy szeretettel fogadnak minket. A koncertek repertoárját a Csík zenekar vezetője szokta összeállítani. Úgy szokott felépülni, hogy a koncert egyharmada az autentikus népzene, azzal kezdődik, amely majd fokozatosan átmegy feldolgozott zenébe. Majd a koncert harmadik részében visszatérünk az autentikus muzsikához, azokhoz a számokhoz, amelyeket tulajdonképpen az egész magyarlakta területről válogatunk be. Mindenféle zene lesz benne. Ami talán újdonság lesz, hogy készülünk a legújabb lemezre, s ebből a repertoárból is adunk ízelítőt a közönségnek. Tulajdonképpen hamarabb hallja a közönség, mint ahogy a lemez megjelenik.

– Lesz vendégművész is?

Majorosi Marianna: Nem hozunk ezúttal, illetve velünk dolgozik majd a saját hangtechnikusunk és fénytechnikusunk, akik remélhetőleg emelik a produkció színvonalát.

– A Csík zenekar zenéjéről nagyon sok mindent hallunk. Merre tart általában a zenekar?

Szabó Attila: Ugyanúgy, ahogy a koncertjeinken is autentikus zenék is illetve feldolgozások is vannak, ugyanez a munka jellemző a zenekarra is. Alapvetően autentikus zenét éneklő és muzsikáló emberekből állt össze ez a zenekar, és ha az emberbe ez belemélyül és valamennyire megérti a lényegét, szükségesnek tartja hogy ő is továbbadja. A zenekarnak ez az elsődleges célja: az autentikus dolgok továbbéltetése, de mindemellett ugyanolyan fontosnak tartjuk, hogy vannak olyan kortárs könnyűzenei dolgok, amelyeket saját hangszerekkel előadva megint egy újat tudunk hozni. Sok mindenkit meg lehet szólítani ha kikülönböző dolgokat játszunk, de az alapvető mindig az volt, hogy az autentikus magyar népzenét népszerűsítsük. Az új lemezen is vannak feldolgozások, és autentikus zenék, de vannak érdekességek is.

– Olyan népszerűségnek örvend a zenekar, amilyennek folkzenekar eddig még nem igazán. Minek tulajdonítható ez?

Majorosi Marianna: Azt gondolom, hogy a népszerűségnek az egyik oka, hogy nagyon sok réteget megérint a zenénk. Valóban az autentikus zenét kedvelő réteg kisebb csoport, de mellettük vannak olyanok, akik másfajta muzsikát és szívesen hallgatnak. A másik ok, hogy olyan művészek vannak körülöttünk – Presser Gáborra, Kiss Tiborra vagy Lovasi Andrásra gondolok például –, akik mind nagy nevek a magyar zenei életben, akik saját maguk is alkotók, s nem csak a zenéjüket, hanem akár a verseket is maguk írják hozzá. Ezeket az alkotókat bevontuk ebbe a népzenei környezetbe, s az ő segítségükkel próbáljuk újravarázsolni a dalokat a mi nyelvünkre. Azt hiszem, ezért van ilyen ismertsége és elismertsége ennek a zenének.

Szabó Attila: Az volt a nagy újításunk, hogy nem rockzenei hangszerekkel játszunk népzenét, ahogy ezt sokan csinálják, hanem népzenei hangszereken játszunk kortárs zenét is. Olyan számokat sikerült kiválogatni és később előadni, amelyekből olyan népszerű dalok lettek, amelyet népzenei együttes még nem csinált. Erre felkapta a fejét mindenki. Ha ezek a feldolgozások nem lettek volna ennyire népszerűek, mi sem lettünk volna.

– Volt-e olyan kritikai visszajelzés, hogy a fanatikusabb népzenekedvelők számon kérték önöktől, hogy eltérnek a klasszikus értelemben vett népzenétől?

Majorosi Marianna: Természetesen volt ilyen. Úgy szoktuk őket hívni, hogy a folkrendőrség.

Szabó Attila: Etnopolicáj.

Majorosi Marianna: Azt gondolom, valamiféle igazsága mindenkinek van. Ők védik a mundért: az autentikus népzene úgy gyönyörű, ahogy van. És ez igaz is, mi ezt igyekszünk megtartani. Még ha ők nem is így gondolják. Tőlem is szokták kérdezni, hogy miért énekelek ilyen feldolgozásokat, amikor énekelhetnék népdalokat is. A válaszom az rá, hogy azért mert szeretem, az ember tegye mindig azt, amiben hisz és amit szeret. Én abban hiszek, hogy ezek a dalok és a magyar népzenének az ereje összevegyítve egy másfajta zenei világot teremet, és olyan erőt tud képviselni, ami sikernek örvend. A népzenének az a fajta megőrzése, amit ők gondolnak, számomra egy kicsit múzeum, mert nem szabad hozzá nyúlni. Holott a népzene – benne van a nevében is –, mindig formálódott, kétszer egymás után senki sem énekelte el ugyanúgy azt a dalt. Ha én a saját világomon világomon keresztül próbálom előadni, nem lesz olyan, mint a néni, akitől tanultam, mert ő is a saját világán keresztül adta elő. Én egy másfajta világot élek, és abból merítem, így nem kell olyan nagy figyelmet fordítani a folkrendőrségre sem.

Marosvásárhelyen kezdődik a hétállomásos turné

A tavalyi sikeres kétállomásos után most hosszabb erdélyi turnéra érkezik a magyarországi Csík zenekar. Marosvásárhelyen október 19-én a Kultúrpalotában, Csíkszeredában október 20-án a Szakszervezetek Művelődési Házában, Sepsiszentgyörgyön október 21-én a Szakszervezetek Művelődési Házában, Gyergyószentmiklóson október 23-án a Művelődési Központ nagytermében, Székelyudvarhelyen október 24-én a Művelődési Házban, Kolozsváron október 25-én a Magyar Operában, míg Szatmárnémetiben október 26-án az Északi Színházban koncertezik a zenekar. A koncertek mindenütt 19 órától kezdődnek.

A zenekar tagjai: Makó Péter (fúvós hangszerek), Majorosi Marianna (ének), Barcza Zsolt (cimbalom, harmonika), Bartók József (bőgő), Csík János (hegedű, ének), Szabó Attila (hegedű) és Kunos Tamás (brácsa).