Udvarhely elfelejtett kisebbsége. Egy közösség pusztulása és emlékezete
Az udvarhelyi Strasser család 1942-ben
Fotó: Forrás: a székelyudvarhelyi Kováts fényképészet archívuma
Szembenézés munkacímmel készül dokumentumfilm Székelyudvarhely egykori zsidó közösségéről, a tervek szerint idén novemberben lesz a bemutató. A Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje több helyszínen készült és készül, az alkotók kétszer forgattak Izraelben, és egyszer Auschwitzban.
Katona Zoltán
2022. június 10., 18:552022. június 10., 18:55
2022. június 10., 20:292022. június 10., 20:29
1944. május 3-a tragikus dátum Székelyudvarhely történetében: ezen a napon összesen 277 zsidó polgárt gyűjtöttek össze a városból és Udvarhely vármegyéből – előbb a marosvásárhelyi gettóba, majd a hónap végén Auschwitzba vitték őket.
Ezt megelőzően pedig nagyon sokan voltak munkaszolgálaton.
Fecső Zoltán televíziós újságírót több mint húsz éve érdekli ez a téma, ugyanis 2000-ben lelt rá a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban az Izraelben élő Schwächter Ernő által összeállított, az udvarhelyi zsidók visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványra. Akkor ezt felhasználva egy diákköri szakdolgozatot írt, ám 2019-ben, a deportálás 75. évfordulóján a város polgármesteri hivatala és a Haáz Rezső múzeum egy rendhagyó kiállítással emlékezett meg a Márton Áron téren az egykori zsidó közösségről.
– mondja a televíziósként dolgozó Fecső, aki 2019-ben, az említett rendezvény kapcsán értesült arról, hogy életben van Schwächter Ernő. Akkor döntötte el, hogy ezt a végtelenül szomorú történetet dokumentumfilmben fogja bemutatni. A felkészülésben Gidó Attila történész tanulmányai, valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró, egyetemi tanár történészi igénnyel és alapossággal megírt munkája volt segítségére. A rendező az információgyűjtést Csíkszeredában, a megyei levéltárban folytatta, ahol számos iratot talált az az 1944 májusában történtekről, köztük a zsidó üzletek lefoglalásakor készített leltárakat, vagy a megyei közigazgatás rendelkezéseit.
Fecső Zoltán és Jakab Ervin Izraelben, Netanján beszélnek Jakabovits György építőmérnökkel (a háttérben levő kulturális kzöponton is dolgozott), akinek a nagyapja Strasser István rádiószerelő és mozigépész volt
Fotó: Székelyföldi Stúdió
A világ legkutatottabb történelmi témájával foglalkozunk most, amely a művészetben, irodalomban, filmművészetben nagyon gyakran fontos témaként szerepel, viszont helyi szinten szinte semmit nem tudunk a zsidó közösségről. Úgy érzem, hogy ilyen értelemben is fontos ez a munka” – vallja Fecső Zoltán.
Interjú az izraeli Hoshayában Jankovits Gábor vegyészmérnöknél, aki a háború után született Székelyudvarhelyen
Fotó: Székelyföldi Stúdió
Számára a munkafolyamat két kiemelkedő pillanata volt a székelyudvarhelyi születésű túlélőkkel való találkozás: a 99 éves Schwächter Ernővel és a 92 éves Gold Renéevel Izraelben találkozhatott. Ernő bácsi azóta már elhunyt, Renée (aki a 14. életévét a vásárhelyi gettóban töltötte be, ahonnan Auschwitzba került) pedig jó egészségnek örvend. A deportálásból visszatért 38 személy többsége a hatvanas-hetvenes években Izraelbe költözött, de olyan is van, aki a belvárosi református temető melletti zsidó temetőben nyugszik – ott, ahol emlékmű is van a deportáltak neveivel. A film alkotói nemcsak a holokauszt székelyudvarhelyi vonatkozásait szeretnék bemutatni: a 19. század elejétől az első zsidó családok udvarhelyi letelepedésétől kezdve egészen máig követik a közösség egykori tagjainak és a ma Izraelben élő leszármazottak sorsát.
Interjú Tel-Avivban Gold Renée-vel
Fotó: Székelyföldi Stúdió
Fecső közvetlen munkatársai a film elkészítésében Jakab Ervin operatőr, Fancsali Levente vágó, illetve a Székelyföldi Stúdióban rendező-operatőrként dolgozó Demeter Levente most producerként segíti a stábot. Hajdó Csaba támogatóként szállt be a filmbe, de a munkafolyamat során társproducer lett. A rendezőnek sokat segít a színházi és filmes szakmából ismert Gálovits Zoltán. Az izraeli eddigi forgatásokat székelyudvarhelyi cégek és magánszemélyek mellett a Román Kulturális Intézet és a székelyudvarhelyi önkormányzat támogatta.
A munkából hátra van még a forgatás egy része, hiszen a témában több történész, illetve kutató is a megszólal még, ez tenne pontot a több mint két éve zajló alkotói munka végére.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Forralt bor – videó
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Forralt bor – videó
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A hiány térben való felmutatása
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A hiány térben való felmutatása
Farsangi fánk mákos töltelékkel
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Farsangi fánk mákos töltelékkel
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Fenntartható farsang
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Fenntartható farsang
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Mennyi a normális képernyőidő?
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Mennyi a normális képernyőidő?
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!