Udvarhely elfelejtett kisebbsége. Egy közösség pusztulása és emlékezete
Az udvarhelyi Strasser család 1942-ben
Fotó: Forrás: a székelyudvarhelyi Kováts fényképészet archívuma
Szembenézés munkacímmel készül dokumentumfilm Székelyudvarhely egykori zsidó közösségéről, a tervek szerint idén novemberben lesz a bemutató. A Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje több helyszínen készült és készül, az alkotók kétszer forgattak Izraelben, és egyszer Auschwitzban.
Katona Zoltán
2022. június 10., 18:552022. június 10., 18:55
2022. június 10., 20:292022. június 10., 20:29
1944. május 3-a tragikus dátum Székelyudvarhely történetében: ezen a napon összesen 277 zsidó polgárt gyűjtöttek össze a városból és Udvarhely vármegyéből – előbb a marosvásárhelyi gettóba, majd a hónap végén Auschwitzba vitték őket.
Ezt megelőzően pedig nagyon sokan voltak munkaszolgálaton.
Fecső Zoltán televíziós újságírót több mint húsz éve érdekli ez a téma, ugyanis 2000-ben lelt rá a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban az Izraelben élő Schwächter Ernő által összeállított, az udvarhelyi zsidók visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványra. Akkor ezt felhasználva egy diákköri szakdolgozatot írt, ám 2019-ben, a deportálás 75. évfordulóján a város polgármesteri hivatala és a Haáz Rezső múzeum egy rendhagyó kiállítással emlékezett meg a Márton Áron téren az egykori zsidó közösségről.
– mondja a televíziósként dolgozó Fecső, aki 2019-ben, az említett rendezvény kapcsán értesült arról, hogy életben van Schwächter Ernő. Akkor döntötte el, hogy ezt a végtelenül szomorú történetet dokumentumfilmben fogja bemutatni. A felkészülésben Gidó Attila történész tanulmányai, valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró, egyetemi tanár történészi igénnyel és alapossággal megírt munkája volt segítségére. A rendező az információgyűjtést Csíkszeredában, a megyei levéltárban folytatta, ahol számos iratot talált az az 1944 májusában történtekről, köztük a zsidó üzletek lefoglalásakor készített leltárakat, vagy a megyei közigazgatás rendelkezéseit.
Fecső Zoltán és Jakab Ervin Izraelben, Netanján beszélnek Jakabovits György építőmérnökkel (a háttérben levő kulturális kzöponton is dolgozott), akinek a nagyapja Strasser István rádiószerelő és mozigépész volt
Fotó: Székelyföldi Stúdió
A világ legkutatottabb történelmi témájával foglalkozunk most, amely a művészetben, irodalomban, filmművészetben nagyon gyakran fontos témaként szerepel, viszont helyi szinten szinte semmit nem tudunk a zsidó közösségről. Úgy érzem, hogy ilyen értelemben is fontos ez a munka” – vallja Fecső Zoltán.
Interjú az izraeli Hoshayában Jankovits Gábor vegyészmérnöknél, aki a háború után született Székelyudvarhelyen
Fotó: Székelyföldi Stúdió
Számára a munkafolyamat két kiemelkedő pillanata volt a székelyudvarhelyi születésű túlélőkkel való találkozás: a 99 éves Schwächter Ernővel és a 92 éves Gold Renéevel Izraelben találkozhatott. Ernő bácsi azóta már elhunyt, Renée (aki a 14. életévét a vásárhelyi gettóban töltötte be, ahonnan Auschwitzba került) pedig jó egészségnek örvend. A deportálásból visszatért 38 személy többsége a hatvanas-hetvenes években Izraelbe költözött, de olyan is van, aki a belvárosi református temető melletti zsidó temetőben nyugszik – ott, ahol emlékmű is van a deportáltak neveivel. A film alkotói nemcsak a holokauszt székelyudvarhelyi vonatkozásait szeretnék bemutatni: a 19. század elejétől az első zsidó családok udvarhelyi letelepedésétől kezdve egészen máig követik a közösség egykori tagjainak és a ma Izraelben élő leszármazottak sorsát.
Interjú Tel-Avivban Gold Renée-vel
Fotó: Székelyföldi Stúdió
Fecső közvetlen munkatársai a film elkészítésében Jakab Ervin operatőr, Fancsali Levente vágó, illetve a Székelyföldi Stúdióban rendező-operatőrként dolgozó Demeter Levente most producerként segíti a stábot. Hajdó Csaba támogatóként szállt be a filmbe, de a munkafolyamat során társproducer lett. A rendezőnek sokat segít a színházi és filmes szakmából ismert Gálovits Zoltán. Az izraeli eddigi forgatásokat székelyudvarhelyi cégek és magánszemélyek mellett a Román Kulturális Intézet és a székelyudvarhelyi önkormányzat támogatta.
A munkából hátra van még a forgatás egy része, hiszen a témában több történész, illetve kutató is a megszólal még, ez tenne pontot a több mint két éve zajló alkotói munka végére.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Töltött karaj – videó
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Töltött karaj – videó
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!