
A Reménysólyom című alkotás
Fotó: www.melibiro.com
Mit tehet egy képzőművész járvány idején? Nem, megállítani nem tudja azt, de adhat reményt és erőt a továbblépésre. A csíkszeredai születésű Biró Melinda legfrissebb kollekcióját bocsájtja a nagyközönség rendelkezésére az eredeti ár töredékéért, az így befolyt összeget pedig az újfajta koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére ajánlja fel.
2020. április 20., 18:002020. április 20., 18:00
2020. április 20., 18:432020. április 20., 18:43
Biró Melinda nevét közel egy évvel ezelőtt ismerhettük meg, amikor kiderült, hogy ő képviselte immár másodjára Magyarországot azon a dubaji kiállításon, amelyet az ENSZ és az Egyesült Arab Emirátusok hívott éltere a nemzetközi nőnap alkalmából.
Melinda, saját bevallása szerint az üzleti világból érkezve, autodidakta módon vált képzőművésszé. Mivel most úgy érzi, nem ülhet tétlenül – mondja –, egy kezdeményezéssel rukkolt elő, melynek elsődleges célja az oltóanyag-kutatás támogatása.
Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik a sólyom. Így alkottam meg az első Reménysólyom című képet, amely végül kollekcióvá bővült. A Reménysólyom jelképezzen minket, legyen ez a koronavírus elleni harc szimbóluma. A kollekció képeinek eladásából befolyó licencdíjaimmal a COVID-19 koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztését szeretném támogatni” – hangsúlyozza ki a csíkszeredai születésű képzőművész.
Biró Melinda csíkszeredai származású képzőművész
Fotó: személyes archívum
De mi is a teendő, ha támogatni szeretnénk a kezdeményezést? A sorozat 34 alkotást foglal magába, ezeket a melibiro.com oldalról lehet letölteni, majd kinyomtatni. Most már az ár sem lehet akadály – jegyzi meg Melinda –, hiszen a képek teljes felbontásban elérhetőek az eredeti értékük töredékéért, azaz mindössze kilenc euróért.
A középiskola utolsó évére készülő Melinda szüleivel a rendszerváltást megelőzően, 1989 szeptemberében költözött Székelyföldről Magyarországra. Kényszerköltözés volt, amit megszenvedtem – jegyzi meg keserűen, hiszen neki Csíkszeredában maradt az élete. Így aztán egy ideig rendszeresen, majdnem heti rendszerességgel visszajárt szülővárosába. A középiskolát követően Magyarországról Németországba vezetett az útja, itt tizenhat évet élt, majd 2006-ban, amikor egy gyógyszergyártó svájci cég ügyvezető igazgatója lett, Svájcba költözött. Jelenleg Budapesten él, és egyre erősebben kötődik szülőföldjéhez.
Az eredeti ár töredékéért lehet most letölteni és kinyomtatni az alkotásokat
Fotó: www.melibiro.com
Azt mondja, az, hogy ő csíki székely, az a vérében van, s bár az évek során Csíkszeredától földrajzilag távol került, a lelki kötődés mindmáig megmaradt.
„A 22 éves lányomat, aki Németországban született és Svájcban nőtt fel, nemrég elvittem Csíkszeredába, és felkerestük a számomra fontos helyeket. Erre ő egyszer csak azt mondta: anya, én itthon vagyok” – meséli tavalyi élményeit nem kis büszkeséggel a hangjában Melinda. Fontos számára – hangsúlyozza ki –, hogy gyermekei tudják, honnan jönnek, hol vannak a gyökereik.
„A mai Márton Áron Gimnáziumban olyan tanáraim voltak, akik a tananyag mellett a világot mutatták meg nekünk, gondolkodásmódot adtak át, és ez formált bennünket. Számomra fontos megőrizni az identitásomat. A világban körbe lehet nézni, de jó, ha van ahová hazatérni” – mondja.
A csíkszeredai Biró Melinda képei világszerte kiállításra kerültek már, többek között Párizsban, Budapesten, Salzburgban, Dubajban és Monacóban
Fotó: www.melibiro.com
A festészet iránti szerelme mondhatni új keletű, alig három éves. Különleges technikával dolgozik, fusion-art művei az olajfestés, fotótechnika és digitális utómunka kombinációjának eredményei. Képei világszerte kiállításra kerültek már, többek között Párizsban, Budapesten, Salzburgban, Dubajban és Monacóban.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!