
Csermák Gézáné tanítványai körében a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban
Fotó: Archív
Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet miniszterelnök 1964 áprilisában feleségével Magyarországra látogatott, ahol dr. Csermák Gézánét bízták meg, hogy tartson bemutatóórát a szovjet „first ladynek”. Az Erdélyi Napló január 23-ai számában erről is olvashatnak.
2020. január 23., 15:572020. január 23., 15:57
Hruscsov négy alkalommal járt Magyarországon: 1958 áprilisában, 1959 júniusában, 1959 november végén, valamint 1964 áprilisában. Ekkor már az ország az enyhülési korszak kezdetét élte, túl volt az általános amnesztián, ami a rezsim arculatának javítását célozta, s már a legvidámabb barakk körvonalai is kirajzolódtak. A magyar pártapparátus Hruscsov programját gondosan szervezte meg.
Oroszóra a IV. A osztályban Hruscsova és Kádárné jelenlétében
Fotó: Esti Hírlap/Archív
Április 9-én a Sportcsarnokban tartott magyar–szovjet barátsági nagygyűlésen tömegek előtt mondott beszédet, az eseményt mind a televízió, mind pedig a Kossuth Rádió élőben közvetítette. A magyar szellemi elitnek is tett gesztusokat: a szovjet nagykövet adta át Kodály Zoltánnak a miniszterelnök ajándékát, egy Prokofjev-szoborportrét. A híres-hírhedt vendég a Magyar Állami Operaház díszelőadásán is részt vett. A vendéglátók nem voltak szűkmarkúak a szovjet vezetővel, Bábolnán fejedelmi ajándékkal lepték meg: egy ötösfogattal.
Hruscsova és Kádárné a Ferihegyi repülőtéren 1964-ben
Fotó: MTI/Archív
„A Kossuth Zsuzsa Gimnázium a kormánynegyedben, a Markó utcában, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat közvetlen közelében, nem messze, az Oktatási Minisztériumtól működött, s ha neves vendég érkezett, akkor a felügyelőszervek rögtön ránk gondoltak protokolláris szempontból. Az említett napra az osztályommal kirándulást terveztünk, s már a túra lázában égtünk. Ekkor érkezett lélekszakadva Pál József igazgató, aki közölte, hogy Nyina Hruscsova, aki elkísérte férjét Magyarországra, népes kíséretével meglátogatja másnap a középiskolát, s rám gondoltak a bemutatóóra tanáraként" – emlékezik vissza Csermák Gézáné 1964. április 9-ére.
S hogy hogyan zajlott az oroszóra, amelyet Hruscsovnénak tartottak, megtudhatják az Erdélyi Napló január 23-ai számából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!