
Csermák Gézáné tanítványai körében a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban
Fotó: Archív
Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet miniszterelnök 1964 áprilisában feleségével Magyarországra látogatott, ahol dr. Csermák Gézánét bízták meg, hogy tartson bemutatóórát a szovjet „first ladynek”. Az Erdélyi Napló január 23-ai számában erről is olvashatnak.
2020. január 23., 15:572020. január 23., 15:57
Hruscsov négy alkalommal járt Magyarországon: 1958 áprilisában, 1959 júniusában, 1959 november végén, valamint 1964 áprilisában. Ekkor már az ország az enyhülési korszak kezdetét élte, túl volt az általános amnesztián, ami a rezsim arculatának javítását célozta, s már a legvidámabb barakk körvonalai is kirajzolódtak. A magyar pártapparátus Hruscsov programját gondosan szervezte meg.
Oroszóra a IV. A osztályban Hruscsova és Kádárné jelenlétében
Fotó: Esti Hírlap/Archív
Április 9-én a Sportcsarnokban tartott magyar–szovjet barátsági nagygyűlésen tömegek előtt mondott beszédet, az eseményt mind a televízió, mind pedig a Kossuth Rádió élőben közvetítette. A magyar szellemi elitnek is tett gesztusokat: a szovjet nagykövet adta át Kodály Zoltánnak a miniszterelnök ajándékát, egy Prokofjev-szoborportrét. A híres-hírhedt vendég a Magyar Állami Operaház díszelőadásán is részt vett. A vendéglátók nem voltak szűkmarkúak a szovjet vezetővel, Bábolnán fejedelmi ajándékkal lepték meg: egy ötösfogattal.
Hruscsova és Kádárné a Ferihegyi repülőtéren 1964-ben
Fotó: MTI/Archív
„A Kossuth Zsuzsa Gimnázium a kormánynegyedben, a Markó utcában, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat közvetlen közelében, nem messze, az Oktatási Minisztériumtól működött, s ha neves vendég érkezett, akkor a felügyelőszervek rögtön ránk gondoltak protokolláris szempontból. Az említett napra az osztályommal kirándulást terveztünk, s már a túra lázában égtünk. Ekkor érkezett lélekszakadva Pál József igazgató, aki közölte, hogy Nyina Hruscsova, aki elkísérte férjét Magyarországra, népes kíséretével meglátogatja másnap a középiskolát, s rám gondoltak a bemutatóóra tanáraként" – emlékezik vissza Csermák Gézáné 1964. április 9-ére.
S hogy hogyan zajlott az oroszóra, amelyet Hruscsovnénak tartottak, megtudhatják az Erdélyi Napló január 23-ai számából.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!