
Fotó: Montázs: Orbán Ferenc
A hajnalban benne van a múlt, és benne van valaminek a kezdete: lelket simogató videóval lepte meg közönségét Szent György napján a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes. Muszka Sándor Hajnali ének című, megzenésített versét negyvenhat előadó énekelte/zenélte fel.
2020. április 24., 15:322020. április 24., 15:32
2020. április 24., 16:042020. április 24., 16:04
„Egy hétig nem vettem hangszert a kezembe. Ez is ritka, esetleg olyankor történik meg, amikor nagyon tervszerűen elhatározom magam, hogy egy kis szünetet tartok, és időt adok a felkészülésre. De most az év elejétől pörgünk a csapatainkkal, nagyszerű zenés kezdeményezések találtak meg, és a hirtelen megállás kicsit, mint alkotó zenészt, megtorpantott.
Egy régi áprilisi dalomnak elkészítettem egy kilencszámos változatát, a gyerkőceimnek a különböző csörgő-zörgő hangszerein lejátszottam. Arra hatványozottan jöttek a pozitív visszajelzések, amelyek tovább pörgették a fantáziámat. Már láttam, hogy nagyon neves előadók milyen szintű videókat tesznek ki. Nagyon nem szeretek versenyezni, nem szeretek folyni azokkal a dolgokkal, amelyek általában történnek körülöttünk. Az Evilágiban is figyelünk arra, hogy ne ismételjük önmagunkat sem. És arra gondoltam, hogy ha harmadik teendőnek kijelölnék valamit, akkor az csak valami nagyon szép és meghitt dolog lehet” – mesélte a Ligetnek Orbán Ferenc.
Mint mondta, Muszka Sándor költővel van egy közös alkotásuk, egyik kötetének készítették el a hanglemez mellékletét, ezen szerepel a Hajnali ének is, amely az Evilági kilenc éves múltjának talán a legkedvesebb dala.
Szinte adta magát, hogy ha nagyon szép és lelki dolgot szeretnék, akkor ez az a dal, ami ezt a csendet, ezt a hajnaliságot érzékelteti, amiben most vagyunk.
Számomra ennek a dalnak az esszenciája ebből fakad, hogy egyszerre tudok lenni a dal előtti és utáni állapotban.”
Mintegy hónappal ezelőtt született meg a gondolat, hogy megkeresi első körben az Evilágival az elmúlt kilenc évben együttműködő muzsikusokat, és megkérdezi, hogy lenne-e kedvük ehhez a felvételhez. Majdnem mindenki rögtön igent mondott, és felmerült az ötlet, hogy nyissanak egy kis teret azoknak is, akik nagyon szeretik ezt a dalt. Meghirdették tehát az Evilági Facebook-oldalán, hogy lehet ehhez a kezdeményezéshez csatlakozni, és lehet énekelni a dalban. Így állt össze a negyvenhat főből álló kis közösség, mindenki otthon rögzítette a telefonjával, amint felénekli a dalt.
Hajnali énekünk negyvenhat szívritmust hangolt össze.
Közzétette: Evilági – 2020. április 23., csütörtök
Gyertek, rezdüljetek velünk! :)
„Elküldték, és amíg a gyerkőcök aludtak délután vagy éjszaka, simítottam egymáshoz ezeket a rezdüléseket. Ki kellett jelölni egy időpontot, és mivel ma van György napja, és túlnyomó többségben Sepsiszentgyörgyhöz kapcsolódik ez a történet, akkor az a döntés született, hogy a Sárkányölő Szent György Napján legyen a premierje, így időzítettük erre a napra, április 24-re.”
Hozzátette, noha csak néhány órája elérhető a videó, meghatóak a visszajelzések. „Lehet, hogy ez a helyzet is felnagyít dolgokat, lehet, hogy a mostani csend miatt is jobban meghalljuk ezeket.
Én mindenkinek köszönöm, hogy létezhet ez az egész történet. Mert ha nem találna visszhangra egy alkotás, akkor hiábavaló. Nagyon jól esik, hogy ilyen szép dolgok tudnak születni azáltal, hogy az emberek nyitottak” – hangsúlyozta Orbán Ferenc.
A videó ide kattintva is megnézhető.
Az Evilági 2011-től létező „zenei törekvés”, mely énekelt versekre, népdal-feldolgozásokra és saját szerzeményekre alapozza tevékenységét. Az elmúlt esztendők alatt változatos műsorokat alkottak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ezt a sokszínűséget jelzi az Evilági mellett a gyermekeknek daloló Mozsikácska és a tematikus BRVLG – írják honlapjukon.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!