
Hatvanéves korában indult el első ízben Szent Jakab útján
Fotó: Kuszálik PÉter
Ha lexikonadatokat keresünk Kuszálik Péterről, íme a felsorolás: „Joseph Pulitzer-emlékdíjas író, szerkesztő, sajtóbibliográfus, publicista, lexikográfus. Kuszálik Piroska fia.” Műveiből a közért tettre kész, a Biblia zsinórmértékével mérő írót ismerhetjük meg. A Székelyhon napilap hétfői számának Hit-Vallás mellékletében Kuszálik Péterrel olvashatnak beszélgetést.
2020. március 16., 11:592020. március 16., 11:59
2020. március 16., 12:062020. március 16., 12:06
Kuszálik Péter Kolozsváron született 1949-ben, 1973-ban végezte el a Műegyetemet, Marosvásárhelyre kapott kinevezést. 1990-ig mérnökként dolgozott, azután kanyarodott a humán tudományok ösvényére. A Magyar katolikus lexikon munkatársa lett és sajtóbibliográfus, de a Romániai magyar irodalmi lexikon számára is írt szócikkeket. 2001-től könyvszerkesztő, nyugdíjasként is dolgozik. 2005-től dr. Marton József egyháztörténész munkatársa, a Márton Áron hagyatéka könyvsorozat segédszerkesztője.
A földi éveket zarándoklatnak tekinteni, amelyek felkészítenek az örök életre
Fotó: Kuszálik PÉter
Négy alkalommal járt a spanyolországi Szent Jakab zarándokúton. „Igyekeztem jónak lenni, de nem mindig sikerült. Ezt amúgy sem én döntöm el, hanem az Örök Bíró. Meg aztán az igazságot mi, gyarló emberek nem birtokolhatjuk, nekünk csak véleményekre telik. Nehéz dolog az igazság keresése, hát még a megtalálása” – mondja Kuszálik Péter az igazságérzetét firtató újságírói kérdésre.
Mint megjegyzi, az igazságszeretete abban nyilvánult meg leginkább, hogy a kommunizmusban csak keveset közölt,
Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan tudja összeegyeztetni írásainak gúnyos hangvételét a keresztényi türelemmel, azt mondja nincs ellentmondás a kettő között, hisz annak idején Jézus is megunta a béketűrést és – Kodály Zoltánnal szólva – „kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból”.
A Székelyhon napilap hétfői számának Hit-Vallás mellékletében Kuszálik Péterrel olvashatnak beszélgetést.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!