
Fotó: Forrás: Fazakas Barna
40x40 címmel nyílik kiállítása Fazakas Barna képzőművésznek február 6-án a csíkszeredai Székelyföld Galériában.
2020. február 03., 15:062020. február 03., 15:06
2020. február 03., 17:472020. február 03., 17:47
Az utóbbi évek munkáit bemutató tárlat képméreteket jelölő címével sajátos látószöget is jelöl. Szűkre szabott kereteivel, jól kiválasztott, mégis hétköznapi részletekből kiindulva módszeresen merül alá a környezetéből gondosan kimetszett részletek festői lehetőségeiben.
A kiindulópontként, ihletforrásként működő fekete-fehér fotók nem egyszerű rögzítései a környező világ egyes részleteinek, hanem a leghétköznapibb helyzetekben, környezetben fellelhető különös felmutatásai is. És a különösség, legyen szó akár a látottakat talán leghívebben tükröző fotográfiáról, elsősorban a látás módjában rejlik. És mindez tovább fokozódik a festőivé válás folyamatában – írja a kiállításról Túros Eszter művészettörténész.
Hozzáteszi, bár a festmények formailag összetartoznak a fotókkal, mégis messzire rugaszkodnak azoktól, másfajta dimenziókat nyitnak. Jellegzetes színvilágukkal, különböző stílusjegyeket izgalmasan ötvöző megoldásaikkal, a figuratív és absztrakt képelemek oda-vissza ható játékaival olyan szürreális tereket hoznak létre, amelyek gyakran sokkal valóságosabbnak tűnnek, mint a kiindulópontokként szolgáló konkrét részletek. Képpárjai együtt és külön-külön is figyelemre méltók. Nemcsak valamiféle rálátási lehetőséget nyitnak az alkotás folyamatára, ily módon segítve a megértést, hanem a különböző képfajták, eszközök sajátos lehetőségeire is érzékenyen reflektálnak.

Képzőművész, DJ, fotós és reklámgrafikus, aki éjjelente bárosként dolgozik. Évek óta Belgiumban él, de gondolkodik azon, hogy végleg hazaköltözik Csíkszentkirályra. Mindig az újat keresi, ez jelent számára kihívást. Többek között ezekről is beszélgettünk egy kávé mellett Fazakas Barnával.
A Hargita Kiadóhivatal által szervezett kiállítást 2020. február 6-án, csütörtökön 17 órakor Túros Eszter művészettörténész nyitja meg. A kiállítás április 6-ig lesz látogatható naponta 8 és 16 óra között.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!