
Bene Ferenc: két meccs, két gól (1964)
Fotó: Nemzeti Sport archívum
Bár igazából csak a nyolccsapatos tornák bevezetése (1980) után beszélhetünk az Európa-bajnokságok gólkirályairól, azért az első öt torna egyikén-másikán is akadt igen kiemelkedő teljesítmény, ami a gólokat illeti – persze másban is. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában a gólkirályokat veszik számba, Bene Ferenctől Antoine Griezmannig, és felteszik a kérdést: vajon ki lesz a következő?
2021. június 15., 11:042021. június 15., 11:04
Az 1960 és 2016 között lezajlott tizenöt labdarúgó Európa-bajnokságon sokan voltak társgólkirályok, de néhányan olyanok is, akik abszolút fölénnyel vitték el a legjobb góllövő címét. Nyilvánvaló, hogy két meccsen (1960 és 1976 között mindössze két-két találkozó jelentette egy-egy csapat számára a döntő tornát) nem ugyanannyi gólszerzési esély van, mint például hét találkozón (a legutóbbi Eb-n a döntőig menetelő két együttes ennyi meccset játszott). Sokféle szempont van ezeken kívül is (pl. hány találkozón hány percet játszott valaki, meddig menetelt a csapata, lőhetett-e tizenegyest stb.),
– véli a cikk szerzője.
Alan Shearer: öt meccs, öt gól (1996)
Fotó: Nemzeti Sport archívum
A legelső, még Nemzetek Kupájának hívott torna négy meccsén igencsak sűrűn estek a gólok, de olyan nagyon sokat egyedül senki sem rúgott.
hiszen a francia–jugó meccsen szintén betaláló Milan Galic a döntőben a Szovjetuniónak is beköszönt. A tornagyőztes Szovjetunió együtteséből szintén két futballista csatlakozott a „társasághoz”, hiszen Valentyin Ivanov a Csehszlovákia elleni elődöntőben (3–0) szerzett kettőt, Viktor Ponyegyelnyik pedig az elődöntőben és a jugók elleni fináléban is betalált.
Bővebben minderről az Erdélyi Sport június 15-ei lapszámában olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!