
A Kubala-szobor 2009 óta áll a Nou Camp stadion mellett
Fotó: Wikimedia Commons
Nem játszott világbajnokságon és Európa-bajnokságon, nem nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját, mégis az FC Barcelona klubtörténetének talán legfontosabb játékosa volt. Pályafutásának fénykora az ötvenes évekre esett, ha Magyarországon marad, minden bizonnyal az Aranycsapat tagjaként emlékszünk ma rá. Kubala László minden idők egyik legnagyobb hatású magyar labdarúgója volt – ma van húsz éve, hogy eltávozott közülünk. Róla emlékeznek a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2022. május 17., 10:322022. május 17., 10:32
Az idősebb vagy tájékozottabb Barcelona-drukkerek biztosan ismerik a Kubala nevet, akik pedig az elmúlt években esetleg megfordultak a Barcelona stadionja, a Nou Camp környékén, azok egészen biztos, hogy odamentek a mellette álló Kubala-szoborhoz is. Ez 2009 óta áll a stadion mellett, de nem ez az egyetlen, hiszen Budapesten, egykori klubja, a Vasas sportcentrumában is áll egy mellszobra 2012 óta.
Az 1927. június 10-én született Kubala László élete nagyon különleges és fordulatos volt. Családja szlovák eredetű (édesanyja félig volt magyar), anyai nagyapja pedig lengyel, a már Budapesten született kisfiút Lacinkónak is szólították, eredetileg Ladislavként anyakönyvezték. Magyarul csak akkor tanult meg tökéletesen, amikor iskolába kezdett járni. És persze futballozni, mert
Másfél év után azonban Csehszlovákiába, pontosabban Pozsonyba a Slovanhoz „lépett le”, állampolgárságot kapott, és a csehszlovák válogatottban hat meccset játszhatott.
Az FC Barcelona mezében 1953-ban
Fotó: Wikimedia Commons
És hogy hogyan lett belőle legenda, és hogyan őrzik az emlékét, megtudhatják az Erdélyi Sport május 17-ei lapszámából.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!