Szoptatás és támogatás – mert egyedül nem könnyű
Az optimális csecsemőtáplálás módja az első 6 hónapban a kizárólagos szoptatás
Fotó: Pixabay.com
A kórházban az anyukáknak még kilencven százaléka elkezdi a szoptatást, aztán a megfelelő információ, valamint a támogatás hiányában az első két-három hónapban tápszerre váltanak. Éppen ezért a szoptatás világhetének idei témája a szoptatás támogatása. Jelmondata: Tegyünk együtt a szoptatásért! De vajon ki kell támogassa az újdonsült kismamát? Az egészségügyi személyzet? Az édesapa? Az anyós? Ezt a témát jártuk körbe.
Szász Cs. Emese
2017. augusztus 07., 16:492017. augusztus 07., 16:49
2017. augusztus 07., 21:562017. augusztus 07., 21:56
A romániai újszülöttek mindössze 12%-át kezdik el szoptatni a születést követő első órában, és a csecsemők alig 16%-át táplálják kizárólag anyatejjel életük első hat hónapjában – derül ki az UNICEF, az Egészségügyi Világszervezet és a szoptatási világszervezet (Global Breastfeeding Collective) jelentéséből. A világ 194 országából származó adatokat feldolgozó jelentés szerint a 0-6 hónapos csecsemők mindössze 40%-a kap kizárólag anyatejet, és ez az arány csak 23 országban haladja meg a 60%-ot .
Hiány a szoptatásbarát kórház
„Ezekből a statisztikákból is világosan látszik, hogy Románia nagyon rossz helyen áll szoptatás tekintetében, Magyarországhoz képest is jóval rosszabbak az adatok, de skandináv országokban 80 százalék fölötti a szoptatott babák aránya” – értékeli a statisztikát Bota Anna, aki szoptatást segítő édesanyaként és a Védem marosvásárhelyi egyesület tagjaként a szoptatás világhetét szervezi Marosvásárhelyen.
Bota Anna szerint több oka is van annak, hogy ilyen rosszak a statisztikák. Egyrészt nem élünk olyan társadalomban, amelyben minden nő szoptat, sőt, az édesanyáink szülés után három hónappal visszamentek dolgozni, így elég hamar mesterséges táplálékra szorultak a gyermekek. Ha olyan társadalomban élnénk, amelyben az első gyermekét szülő édesanya kiskora óta mindig is látott maga körül szoptató nőket: a család asszonyait, szomszédokat, barátnőket, kollégákat, akkor spontán módon találná meg a megfelelő mozdulatokat, a megfelelő ritmust – mivel így látta. Ugyanakkor kevés és sokszor nem megfelelő információ áll a kismamák rendelkezésére, valamint a kórházakra és az egészségügyi személyzetre is nehezen fogható rá, hogy teljes mértékben szoptatásbarát. Nem tartják be az aranyórát a legtöbb kórházban (vagyis hogy a szülés utáni első órában mellre kerüljön a gyermek), az egészségügyi személyzet ugyanakkor könnyen irányít a tápszerhez, ha nem nő a táblázatok szerint a gyerek súlya, de szoptatási tanácsadókat sem alkalmaznak a kórházak.
– magyarázza Bota Anna.
Számos probléma felmerül
Márpedig a szoptatás nem megy mindig egyszerűen, az esetek többségében adódik valamilyen probléma. A mell kisebedése nagyon gyakori a szoptatás elején, ami miatt fáj a szoptatás, Bota Anna azt mondja, bár ez természetes, egy idő után el kell múlnia, ugyanis a mell hozzászokik a „gyűrődéshez”. Ha azonban két-három hét múlva is sebes, akkor Bota Anna szerint érdemes elmenni családorvoshoz, bőrgyógyászhoz, mert lehet, valamilyen gombás fertőzés áll a háttérben. „Hasonlóan orvosi ellátást igényelhet a láz is, ugyanis, bár sokszor „tejlázra”, vagyis mellgyulladásra gondolnak az édesanyák, számos esetben megtörténik, hogy szülés után a méhben marad valami, s az okoz problémát. Ezzel érdemes orvoshoz menni” – magyarázza a szoptatást segítő édesanya.
Ugyanakkor a legáltalánosabb probléma, hogy „nem elég a tej, biztos nem elég tápláló az anyatej, mert sokat sír a baba”. Bota Anna szeretné megnyugtatni a hasonló problémák miatt aggódó édesanyákat. „Teljesen normális folyamat, ha az első hetekben a baba sokat van mellen. Az elején nincs sok tej, de nincs is sokra szüksége még az újszülöttnek, a tej mennyisége fokozatosan kell növekedjen, amit úgy lehet elérni, ha minél többet szopik a baba. Ha pedig tényleg pótlásra van szüksége, akkor azt szoptatásbarát technikával kell pótolni, fecskendővel, kiskanállal vagy szoptanit eszközzel. Ha cumisüveggel találkozik a baba, könnyen elromolhat a technikája” – magyarázza Bota Anna.
Tegyünk együtt a szoptatásért
Mindezeket figyelembe véve egyértelműen látszik, hogy a szoptatás sikeressége bizony nem csak a kismamától függ. A „Tegyünk együtt a szoptatásért” jelmondat arra emlékeztet minket, hogy mindnyájunknak megvan a magunk szerepe abban, hogy olyan környezet jöhessen létre, amelyben a nők sikeresen szoptatnak.
A szoptatás az anya egészségére is pozitív hatással van, csökkenti az anya számára az emlő- és petefészekrák kockázatát
Fotó: Pixabay.com
Bota Anna szerint a szoptatásbarát kórházak, a támogató egészségügyi személyzet nagyon nagy szerepet játszhat a folyamat sikerességében, de ezen a téren van még mit fejlődni. Marosvásárhelyen például a magánklinikák sem nevezhetők egyértelműen bababarátnak, de a családorvosok, gyerekorvosok is túl hamar fordulnak a tápszerhez. Mindemellett nagy szerepe van a támogató közegnek, a családnak.
– sorolja a szoptatássegítő édesanya. Hozzáteszi, még a médiának is szerepe van a folyamatban, hogy ne csak tápszerreklámmal találkozzon a kismama. Szerencsére most már van olyan reklám a televízióban, amely arra hívja fel a figyelmet, milyen fontos az anyatej a babának. Szoptatási tanácsadó hiányában pedig érdemes olyan édesanyával beszélgetni, aki már sikeresen szoptatott egy vagy több gyereket legalább két évig.
Bota Anna szerint azért is nagyon fontos a támogató környezet, mert a kismama könnyen elbizonytalanodhat, s ha sokszor hallja, hogy nem tud szoptatni, egy idő után el is hiszi, pótolni kezd. „Ez egy ördög kör lehet, előbb csak 20 millit pótol, majd harmincat, két hét múlva már elapadt a teje és mesterséges tápláláshoz fordul teljesen” – magyarázza.
Az anyatejes táplálás előnyei
S hogy miért érdemes támogatni a szoptatást, s harcolni annak sikerességért? Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónapos koráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálékkiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig vagy azon túl is. Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és húgyúti fertőzések. A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Ugyanakkor – bár ez kevésbé ismert – az anya számára is jótékony hatású,
Míg a tápszer pénzbe kerül, az anyatej ingyen van
Fotó: Pixabay.com
S nem utolsó szempont: az anyatej ingyen van, nem kell melegíteni, mindig kéznél van és még környezetbarát is, ugyanis nem marad utána sok-sok műanyag hulladék. Bota Anna azt mondja, vannak édesanyák, akik kiszámították, hogy két év alatt 1500 eurót lehet megspórolni, ha tápszer helyett szoptatja gyerekét az anya.
A WHO és az UNICEF ajánlása
- A szoptatás elkezdése a születés utáni első órában
- Az optimális csecsemőtáplálás módja az első 6 hónapban a kizárólagos szoptatás. Kizárólagos szoptatás: a csecsemő csak anyatejet kap, semmi egyéb táplálékot és folyadékot, még vizet sem.
- Igény szerinti szoptatás
- Cumisüveg, etetőcumi, játszócumi teljes kerülése
- 6 hónapos kor után a csecsemő kapjon kiegészítő táplálékot. A szoptatás folytatódjon kétéves korig vagy annál tovább.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!