
A mai világban a méregtelenítés nagyon fontos, mert rengeteg vegyi hatás éri az emberi szervezetet
Fotó: Lukácsi Lehel
A 89 éves Szabó György természetgyógyász jelenleg az egyik legismertebb képviselője a gyógynövényekkel való gyógyításnak. Egészségünk megtartása érdekében elsősorban a méregtelenítést ajánlja, ehhez számos tanáccsal szolgál.
2017. július 05., 16:102017. július 05., 16:10
2017. július 05., 16:432017. július 05., 16:43
Szabó György, azaz Gyuri bácsi, ahogy a legtöbben ismerik, még gyerekkorában ismerte meg nagymamájától a gyógynövények gyűjtését, szárítását, használatát és az ezekkel kapcsolatos népi gyógyítást. A „bükki füvesember” a Csíksomlyón megszervezett Székelyföldi Gyógynövénynapon tartott előadást.
„Az Egészségügyi Világszervezet egyik kongresszusán kimondta, minden ember köteles törődni a saját egészségével. A nagy demokráciában mindenkinek mindenhez joga van, kötelessége nincs. Nagyon fontos, ami elhangzott, mert amíg megvan az egészség, főleg addig kell vele törődni, használni a gyógynövényeket.
A mai világban a méregtelenítés nagyon fontos, mert rengeteg vegyi hatás éri az emberi szervezetet a levegőből, sajnos a vizeinkből is, az ételeinkből. Látom, hogy Székelyföldön még úgy művelik a földeket, mint régen, nálunk már nem. Ott már nem istálótrágyát használnak, hanem műtrágyát vegyi anyagból. Elültetik a magot, ami vegyi anyaggal van kezelve, utána gyomirtót használnak vegyi hatással, majd gyorsérlelik és tartósítják vegyileg” – vezette fel mondandóját a Magyar Örökség díjas természetgyógyász.
A füvesember a májat, a vesét és a verejtékmirigyet említette, mint méregtelenítő szerv. A máj méregtelenítésére a pitypangot, a gyermekláncfű teát ajánlja. Ebből húszéves kortól havonta egy csészével kell inni, harminc-negyvenéves kortól hetente egy csészével, de jó még a mezei katáng és az aranyvesszőfű is. Ezek segítenek abban, hogy tökéletesebben méregtelenítsen a máj. Ha baj van a májjal, természetesen orvoshoz kell fordulni, de az orvosi kezelés mellett diólevélből készült teát kell fogyasztani, mert az rendbe teszi a máj működését, fel tudja dolgozni a zsírt, amely nem rakódik le.
Szabó György: érdemes gyógynövényeket használni, de járjunk rendszeresen orvoshoz
Fotó: Gecse Noémi
A másik méregtelenítő szervünk a vese. A legtöbbször abból adódik a probléma, hogy az emberek nem isznak elég vizet – mutatott rá Gyuri bácsi. A vesének legkevesebb két liter víz szükséges naponta, hogy ki tudja a méreganyagokat dolgozni. Ha nincs elegendő víz, akkor nem tudja. Így a méreganyag lerakódik a könyökre, térdre, csípőízületre. Az ízület a lerakódott méreganyagoktól begyullad, reuma keletkezik. Ha nem kezelik, porckopás lesz belőle. Amennyiben nincs szomjúságérzetünk, gyógynövényekkel segíthetünk a vese működésében, és feltámad a szomjúságérzet is. Ilyen esetben ajánlott a nyírfalevél teája, a tejoltógalaj, a csihánytea és a mezei zsurló. Ezekből egy héten egy alkalommal fogyasszunk főzetet.

Második alkalommal tartottak Székelyföldi Gyógynövénynapot a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent István Otthonában Csíksomlyón. A rendezvény alkalmából egy-egy székelyföldi gyógynövényes kert is nyílt napokat tartott.
„Ezt már tizenéves kortól mindenki ihatja, mert egyre rosszabb a helyzet a vegyi anyagokat illetően, ami bekerül a szervezetünkbe. Amikor már baj van, nyilván az orvos fogja azt is megállapítani, hogy vesekő van. A vesekő eloszlatására a nyírfalevél teáját lehet használni. A gyerekadag egy csapott teáskanál, a felnőtt adag csapott evőkanál. Az egyik másfél gramm, a másik három gramm gyógynövény, két és fél deci vízzel leforrázva.
– fogalmazott a füvesember.
A verejtékmirigyet napjainkban nem nagyon hagyjuk dolgozni, köszönhető ez a dezodoroknak. Csakhogy a méreganyag, amit az izzadságmirigy ki kellett volna dolgozzon, bent marad, összegyűl és gyakran csomóvá alakul. Elsősorban a nőknél jelentkeznek a gondok, amikor a mellben vagy hónaljban csomót találnak. Rossz esetben rosszindulatú. Mivel nem tudott a verejtékmirigy védekezni, megfelelően működni, a szervezet nem tudta igénybe venni, és megtámadta a rákos sejt.
A népi gyógyászat mestere hangsúlyozta, negyedévenként, félévenként jó lenne egy belső tisztítást végezni, amikor kitakarítjuk a szervezetünket. „Mi is keletről jöttünk. A keleti népek minden betegség gyógyítását tisztítókúrával kezdik, és a szervezet egyéb szervei, amelyek nem betegedtek meg, tökéletes állapotba kerülnek. Ki kell tisztítani magunkat, fontos a vérereinket kitisztítani, legalább fél évenként csihánylevél teával. Egyik nap csihánylevelet, másik nap diólevél teát kell inni, ez utóbbi a nyirokereket takarítja ki, a csihány pedig a vérereket és nem lesz lerakódás.
– magyarázta.
Elmondta, az egyik ok, hogy a hibás fehérvérsejtek kiválnak a véráramból, az érfalon belül lapokat alakítanak ki és leszűkítik a vér útját. A szívnek erőlködnie kell, és a vérképző szerveknek, a lépnek és a csontvelőnek segíteni kell. Ezeknek vasra van szükségük, ami csak C-vitaminnal együtt szívódik fel. Vannak olyan gyógynövényeink, amelyekben mindkettő megtalálható, ilyen az erdei málnalevél, erdei szederlevél, a fekete ribizlilevél, a csihány. Nem szabad forrázni őket, csak meleg vízzel leönteni, egy óráig kell áztatni, és utána fogyasztani. A másik ok a koleszterin túltermelése. Ha az érfalon belül megtelepszik a koleszterin, az ér elveszti rugalmasságát, megvastagszik, nem lesz jó a szervezetünk vérellátása.
Ennek érdekében naponta három gramm diótermést kell fogyasztani, ezzel sok ásványi anyagot pótolhatunk a szervezetünkben, és a koleszterintermelést is rendben tartja. A harmadik ok a vese elégtelen működése.
Sok hasznos tanáccsal szolgált a füvesember
Fotó: Gecse Noémi
A vérnyomás csökkentésére a galagonya virágos hajtásainak használatát említette, amely egyben szívritmust is szabályoz, és normális vérnyomásnál is lehet használni. Az alacsony vérnyomás esetében a szervezet nem kap elég vért, nem jó a táplálékellátása, az oxigénellátása az egyes sejteknek. Legtöbben koffeint használnak, de az csak két órán keresztül emeli a vérnyomást. Inkább a teát ajánlja a füvesember, mert a tein hat óra alatt szívódik fel. Az ingadozó vérnyomásra a fehér fagyöngy teája ajánlott – a sárga fagyöngy nem jó. Ezt hideg vízben kell áztatni tizenkét órán keresztül, lehetőleg mészmentes vízben, és napi egy csészével fogyasztani.
„Nagyon rosszul étkezik a magyar nép. A székelyek nem biztos, mert itt nem látok annyi kövér embert, mint nálunk. Az Európai Unióban a legtöbb túlsúlyos ember Magyarországon él, mert nem esznek, hanem zabálnak. Nem rágják meg az ételt, mert nincs idejük rá. Ugyanakkor nem jó a választék, nagyon egyoldalúan étkeznek az emberek, nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt. Húst hússal esznek, és nem rágják meg. Sokat kell rágni, mert a gyomrunkba és a beleinkbe pépes étel kerül, könnyebb feldolgozni, és a nyálunk fertőtlenít, nem kerül annyi fertőzött anyag a szervezetünkbe. Ugyanakkor a nyálunkban olyan anyag is van, ami emésztéssegítő.
– mutatott rá Szabó György.
A gyomorsav-túltermelésről szólva elmondta, az okát kell megtudni itt is, hogy mitől van valakinek refluxa. Úgy véli, a gyomoridegtől, és ezt kell megszüntetni. „Klinikailag kimutatták, hogy az orbáncfű jó a gyomorideg ellen, de a gyógynövények között is van olyan, amit nem használhat mindenki, vagy nem lehet korlátlan ideig használni. Az orbáncfű teából este lefekvés előtt kell meginni egy csészével. De nem használhatja az, akinek epeköve van, mert elindítja. Az sem, aki vérhígítót szed, nem használható egyszerre szívgyógyszerrel, mert lassítja a felszívódását. Nyolc hétig szabad inni, akkor szünetet kell tartani. Lehet használni még fehér akácvirágteát is, ez a gyomorsavtermelést szabályozza” – tudtuk meg Gyuri bácsitól. Hozzátette, a bélgyulladást diólevélteával lehet elmulasztani, de ez is csak nyolc hétig fogyasztható.
A női betegségekről szólván elmondta, a menzesz-problémáknál a legtöbb esetben a kiinduló baj az agyalapi mirigynél keletkezik, ez termeli azt a hormont, ami a peteérést szabályozza. Ha nem jól termeli ezt a hormont, akkor különböző problémák keletkezhetnek. A mirigy működésének segítésére szurokfűtea fogyasztható.
Az agyalapi mirigy működését segíti a szurokfű teája
Fotó: Gecse Noémi
Öt napon keresztül – a menstruáció várható időszakában – egy-egy csésze cickafarkteát kell inni, ebben növényi ösztrogén van. Ezzel a módszerrel emlékeztetjük a női szervezetet arra, hogy van egy ciklikus kötelessége. Bármilyen rendellenességkor segíthet, de csak addig kell használni, amíg szükséges. Ciszta, mióma, endometriózis esetében is használható a cickafark és a diólevéltea. Hat héten keresztül naponta váltogatva kell inni, egyik felét elfogyasztani, a másik felével irrigálni kell.
A prosztataproblémákat meg is lehet előzni viszont, a negyvenévesek egy hónapban egy csészével, ötven év fölött egy héten egyszer és hatvan éves kortól minden nap kisvirágú fűzike teáját kell fogyasztani. „Érdemes gyógynövényeket használni, de nagyon fontos, hogy szakemberrel vizsgáltassák meg magukat. Rendszeresen járjunk orvoshoz, amíg egészségesek vagyunk” – hívta fel a figyelmet.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!