
A problémák feltárása csak az első lépés
Fotó: 123RF
Még mindig sok a tévhit, hiedelem és tartózkodás a pszichoterápiás segítség igénybevételével kapcsolatosan, sokszor övezi szégyen ennek felvállalását. Kovács Zsuzsa pszichoterapeuta arról beszél a Székelyhon napilap pénteki számának Liget mellékletében, hogy milyen problémákkal lehet keresni egy pszichoterapeutát, egyáltalán mi történik a terápiás találkozáson.
2019. november 01., 10:162019. november 01., 10:16
A csíkszeredai szakember szerint bár Székelyföldön is fejlődik a pszichés-mentális-érzelmi tudatosság és kultúra, gyakran kérdés vagy sokak számára akár rejtély, hogy milyen élmények, megtapasztalások várnák rá egy terápiás találkozáson.
„Tapasztalatom szerint pszichológushoz az jár, aki szeretne tenni önmagáért, aki a gyógyszeres kezelést megelőzve vagy akár azzal párhuzamosan önmaga erőforrásait felhasználva, lelki világát feltárva szeretné meggyógyítani magát vagy kiegyensúlyozottabb életet élne. Olyan személyeken segít a pszichoterápia, akiknek nehézségeik vannak, és tenni szeretnének azok megoldása érdekében” – fogalmaz a Liget mellékletnek. Egyértelműen csak nyerni lehet – szögezi le –, hiszen fejlődik az önismeret, az énkép vakfoltjai láthatóvá válnak, erősödnek a megküzdési stratégiák, közelebb kerül az egyén a problémák feldolgozásához, megoldásukhoz, a továbblépéshez és önmagához.
Kovács Zsuzsa mintegy tizenöt éve dolgozik pszichoterapeutaként, azt mondja, érezhető, hogy szinte mindenkiben van az első találkozás során egy alapizgalom, ami teljesen természetes, hisz sokszor nehéz a leggyengébb pontjainkról, a nehézségekről beszélni, ezekkel szembenézni.
Hogy hogyan zajlik a foglalkozás? Az első ülés során közösen tűzik ki a célt, majd elindul a terápiás folyamat, amelynek során fokozatosan magabiztosabbá, önállóbbá válik a segítséget kérő, felélednek a társas kapcsolatai, kezdi magát jobban érezni a világban, a saját életében. Ebben az elfogadó, biztonságos környezetben rengeteg elfojtott érzés szabadulhat fel, és ezeket szabadon meg lehet élni anélkül, hogy ennek negatív következményei lennének, hogy bárki ezért büntetne, manipulálna vagy visszaélne ezekkel. Ugyanis – fűzi hozzá a szakember – a sok elfojtás következtében számos testi betegség alakulhat ki, most már lassan divattá vált sajnos a különféle szorongásos vagy pánikbetegségek kialakulása, a depresszió és a hangulatbetegségek, ami, mint sokszor elhangzik, „a semmiből” jött.
Kovács Zsuzsa pszichoterapeuta
Fotó: Veres Nándor
Beszélgetésünk során elhangzott: a terapeuta végtelen sok megértést, elfogadást, türelmet és tapintatot biztosít, ezért a gyógyító folyamat egyféle újjászületés is lehet, ami néha fájdalmas, hisz az érintett személynek végig kell gondolnia addigi életét, szenvedéseit, az esetlegesen kergetett illúziókat, a tünetek okát, gyökerét és megérti, hogyan hatottak rá élete különböző eseményei, történései.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!