
A mezítláb járás fejleszti az egyensúlyérzéket, és stimulálja az idegrendszert
Fotó: Pixabay.com
Már nagyanyáink is tudták: mezítláb járni jót tesz az egészségnek. A modern orvoslás is ezt látszik igazolni, és manapság már világszerte léteznek mezítlábas túraösvények, mezítlábas parkok. Brebán Magdolna Noémi gyógytornász is arra buzdít gyerekeket és felnőtteket egyaránt: most, hogy felmelegedett az idő, minél többet járjunk mezítelen lábbal a természetben.
2017. június 14., 16:002017. június 14., 16:00
A keleti gyógyászatban már évezredek óta használt technika a talpmasszázs, hiszen lábunkon számos olyan idegvégződés van, amelynek masszírozása jótékonyan befolyásolhatja egészségünket. A természetben való mezítláb járás pedig felér egy talpmasszázzsal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy terápiás jelleggel egyenetlen felületű talajon kell járni.
– magyarázza Brebán Magdolna Noémi. Ha csupasz lábbal járunk, annak számtalan jótékony hatása van, már egészen pici gyermekkortól. „Megelőzhető és javítható így a lúdtalp, a bokasüllyedés és a helytelen testtartás” – sorolta.
Amikor cipő nélkül járunk, megváltozik a testtartásunk, a rendszeres mezítláb járás tehát enyhítheti a hát- és gerincfájdalmakat is. Továbbá az egyenetlen talajon való járás megerősíti a lábfej izmait, a bokaszalagokat, ugyanakkor a vádli izmait is jobban megmozgatja, ez pedig jó hatással van a vénákra, segíthet a visszeres panaszok enyhítésében vagy azok megelőzésében. „Nem utolsósorban a mezítláb járás fejleszti az egyensúlyérzéket, és stimulálja az idegrendszert” – tette hozzá a szakember.
Nagyanyáink is tudták, hogy csupasz lábbal járni egészséges
Fotó: Barabás Ákos
Fontos azonban szem előtt tartani a fokozatosság elvét:
Hiszen ha hirtelen váltunk, akkor a várt jótékony hatás helyett akár túlterhelhetjük a lábainkat. Továbbá tartsuk szem előtt a biztonságot is, főként a gyerekek esetében: csak olyan terepen húzzuk le a cipőnket, ahol bizonyosan tudjuk, éles tárgyak, kövek, üveg- vagy más törmelék nem vághatja meg a talpunkat.
A gyógytornász azonban fontosnak tartotta hozzátenni, hogy kemény, sima felületen (betonon, aszfalton, térkövön vagy más burkolaton stb.) sétálni vagy szaladni cipő nélkül azért nem ajánlott, mert ez már terheli mind a lábfejet, mind a térdek ízületeit.
Mezítlábas park Székeyludvarhelyen
Fotó: Thomas Campean
Egyébként Európában már egyre több helyen találni mezítlábas parkokat: ezek lényege, hogy néhány kilométeres szakaszon lehet végigsétálni, ahol a terep úgy van kialakítva, hogy számtalan különböző „terepélménynek” tegyük ki talpainkat. Hozzánk legközelebb Magyarországon van mezítlábas túraösvény: a Budapesttől mintegy ötven kilométerre lévő Tabajdon várja a mezítlábas élmények keresőit.
Mezítláb – otthon is
Mezítlábas járófelületet egyébként lakásunkban is kialakíthatunk, így a téli hónapokban sem kell lemondanunk a terápiás mezítlábazásról. Otthon dióval, gesztenyével, kaviccsal vagy gabonával töltött kis zsákokat készíthetünk, ezeket pedig a lakás különböző pontján el lehet helyezni. „Például készíthetünk így fürdőszobaszőnyeget” – javasolja a gyógytornász.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!