
Kinél marad több pénz?
Fotó: Haáz Vince
A nőket jobban foglalkoztatja a megtakarítás lehetősége, mint a férfiakat, mégis arányaiban kevesebb pénzt tudnak félretenni – derül ki egy nemrég közzétett hazai felmérésből, amely a nemek közti egyéb különbségekre is rávilágít. Ennek ellenére az általunk megkérdezett szociológus szerint csak fenntartásokkal jelenthetjük ki, hogy a férfiak takarékosabbak lennének, mint a hölgyek.
2018. november 14., 15:092018. november 14., 15:09
2018. november 14., 15:242018. november 14., 15:24
Az említett kutatást az OTP Bank Románia és az Oktatáshoz való jog Alapítvány készítette a FinZoom.ro bevonásával 2018. augusztus 22. és szeptember 24. között. A kizárólag online felületen zajló felmérésben ezer, 18. életévét betöltött személyt kérdeztek meg, ezeknek csaknem fele, egészen pontosan 48 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, sőt 16 százalékának pedig magas szintű gazdasági ismeretei voltak.
A felmérésben részt vevő férfiak 66 százaléka vallotta azt, hogy szisztematikusan tud megtakarítani, a nőknek viszont csak az 54 százaléka jelentette ki ugyanezt. Arra a kérdésre viszont, hogy az elmúlt félévben sikerült-e pénzt félretenniük, a férfiaknak mindössze 26 százaléka válaszolt nemmel,
ami arra engedte következtetni a kutatás készítőit, hogy a férfiak takarékosabbak, mint a szebbik nem képviselői. Ugyanakkor a megkérdezettek válaszai alapján a férfiak többet is stresszelnek a pénz miatt, mint a nők: az „erősebbik” nem 65 százaléka, míg a „szebbik” nem 56 százaléka vallotta magáról, hogy stresszel a pénzügyek miatt.
Czire Szabolcs szociológus megkeresésünkre elmondta, meglátása szerint a felmérés eredményei azt tükrözik, hogy az interneten készült ez a kutatás, de azt is, hogy jelen pillanatban a társadalmunkban milyen a nemi szerepek viszonyulása az anyagiakhoz.
Csak fenntartásokkal lehet kijelenteni, hogy a férfiak többet tudnának félretenni
Fotó: 123RF
„Az eredmények nagyjából tükrözik a jelenlegi valóságot, de ezek a különbségek a nemek közt a jövőben csökkeni fognak. Legalábbis a nyugati tendencia az, hogy nincs olyan nagy különbség férfi és nő között a pénzügyi viselkedések terén” – magyarázta a szociológus. A viselkedéskutatásban is jártas szakember szerint az eredmények értékelése esetén tekintetbe kell venni azt is, hogy
gyakran még ugyanabban a munkakörben is, ez a tény pedig nagy mértékben befolyásolhatja az eredményt, hiszen ha valakinek nagyobb a jövedelme, akkor annak a szükséglet fölötti, megtakarítható része is mindig nagyobb, mint aki éppen csak a szükségletét tudja lefedni a jövedelméből.
Czire Szabolcs szerint továbbá a vásárlási szokásokban is kimutatható különbség a nemek közt: egy hagyományos berendezkedésű családban – s a legtöbb család Romániában még ilyen – más dolgokat vásárolnak inkább a férfiak, és másokat a nők. A hagyományosabb családi berendezkedésekben a szereposztásokból adódóan az az elvárt, hogy a mindennapi vásárlást, az apróbb konyhai, háztartásbeli vásárlást inkább a nő végzi.
– mutatott rá a szociológus. Felmérések azt mutatják, hogy a férfi nagyon gyakran le van maradva ilyen téren, fogalma sincs, hogy mennyi a tej, a kenyér vagy egyéb használati tárgy ára, mint ahogy azt sem tudja, hogy ezekből mennyire van szükség, vagy mennyit kell kifizetni a gyereknek az iskolában. Ha ezt a takarékosságra vetítjük ki, akkor várható, hogy a nő mindig kevesebb pénzzel rendelkezik majd.
A nők a mindennapi aprócseprő vásárlásokkal többet költenek, mint azt a férfiak gondolnák
Fotó: Pixabay
„Ugyanakkor a férfiak végeredményben nem hiszem, hogy kevesebbet költenének, inkább más dolgokra: míg a nőknél gyakoribb ez a mindennapi apróbb vásárlás, addig a férfiaknál jellemzőbb a ritkán nagyobb tételek megvásárlása, ők inkább a tartósabb dolgokra költenek a családi háztartásban is” – fogalmazott Czire Szabolcs. A szociológus úgy véli, hogy csak nagy fenntartásokkal lehetne kijelenteni, hogy a férfiak takarékosabbak lennének, mint a nők, vagy hogy egyik vagy másik nem összességében takarékosabb lenne, mint a másik.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez a felmérés online készült – véli a szociológus –, aki szerint ha ül valaki a számítógép előtt és önmagáról vall, nem feltétlenül objektív adatok alapján tölt ki ilyenkor egy kérdőívet, hanem főként a szubjektív benyomásait vallja be. „Ezt azért is hangsúlyozom, mert a nyugati felmérések azt is mutatják, hogy ugyanolyan gazdasági portfólió esetén a férfiak sokkal magabiztosabban vélekednek önmagukról, mint akik sokkal jártasabbak gazdasági kérdésekben, mint a nők, akik önmagukat lentebb értékelik akár 20-25 százalékkal is, miközben a tények azt mutatják, hogy hasonlóak egymáshoz a pénzügyi feltételeik. Ez is egy torzító tényező lehet, vagyis a férfiak vélekedhetnek magukról úgy, hogy jobban spórolnak vagy járatosabbak a spórolási technikákban” – magyarázza a szakember.
Másra költenek a nők és másra a férfiak
Fotó: Haáz Vince
A stresszvásárlás például mindkét nemre jellemző, igaz, a nőknél ez a fajta pszichológiai vásárlás gyakrabban fordul elő, és másban is nyilvánul meg: míg ők nagyrészt kozmetikai cikkeket és ruhákat vesznek maguknak azért, hogy megjutalmazzák vagy megnyugtassák magukat, addig a férfiak ételre költenek ilyenkor, vagy ritkábban technikai árucikkekre, kütyükre. A szociológus rámutatott: a szépségápolási cikkek általában is sokat kivesznek a nők pénztárcájából, míg a férfiak ezt sokszor megspórolják, ők viszont nagyon sok pénzt képesek elkölteni az esti kimenésekre.
A férfiak spórlására a nő jelenléte pozitívan hat, míg ha fordítva nézzük, a nőknél a férfi jelenlét annyira nem befolyásolja a pénzügyi viselkedést” – summázta a szakember.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!