
A kávézó beltere
Fotó: Borbély Zsolt Attila
A nagyszalontai Csonka-toronyban működő Arany János múzeum mellett a két éve nyitott Museum Speciality Coffee Shop egész Erdélyben egyedülálló vállalkozás. A csúcsminőségű kávézó tulajdonosait, Liczkai Attilát és Molnár Évát a hely alapításáról, a fogadtatásról, a meglepő profilgazdagságról és terveikről kérdezte az Erdélyi Napló munkatársa.
2021. május 27., 10:542021. május 27., 10:54
A különleges kávék és kávézók egyedi hangulata, valamint e helyeket látogató emberek társasága ösztönözte arra Molnár Évát és Liczkai Attilát, hogy Nagyszalontán is megteremtsenek egy ilyen vendéglátó egységet. „Soha nem volt célunk, hogy vendéglátásban tevékenykedjünk. Amit teszünk, persze, sok elemében vendéglátásnak nevezhető.
– magyarázta Attila. Mint mondta, az utóbbi évtizedekben kereskedelemben dolgozott, Európa különböző pontjain rengeteg ügyféllel tárgyalt, rendszerint kávé mellett. „Jómagam is cukrozva vagy tejszínhabbal ittam a kávét, ami egyrészt ébren tartott, másrészt keretet adott az üzleti megbeszélésekhez. Szabadidőnkben is sokat utaztunk a párommal: egyik alkalommal 2017-ben betértünk egy speciality kávézóba, a Kék Elefántba Szegeden. Ez volt az áttörés, a fordulópont. Utána másképp néztünk a kávéra. Igyekeztünk e különleges minőséget nyújtó kávézókat feltérképezni.”
Molnár Éva és Liczkai Attila vállalkozók a kávézójukban
Fotó: Forrás: Molnár Éva és Liczkai Attila magánarchívuma
Elmesélte, volt olyan eset, hogy egy olaszországi út alkalmával 300 kilométert kerültek, hogy egy különleges kávézót látogassanak meg Trevisóban. Ugyanakkor, otthon lecserélték a kávégépüket, és autodidakta módon megtanulták elkészíteni a kávékat. „Az ital ugyanolyan sajátos, színes, izgalmas világ, mint a bor, a sajt vagy az olívaolaj. Összeköti őket az eredetvédelem:
A kávé világa, amit fokozatosan megismertünk, annyi élményt és újdonságot hozott, ami ösztönzött a folyamatos önfejlesztésre. Ez pedig könnyen válik szenvedéllyé.”
Az interjút az Erdélyi Napló május 27-ei lapszámában olvashatják.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!