Száz éve történt: marosvásárhelyi közigazgatás és visszaélések az új impériumban

A városi tanács kivizsgálást kezdeményezett az ügyben. A rendőrség cáfolta, hogy letartóztatásuk közben bántódás érte volna őket. Azonban az eset hatására bevezették az öt főnél nagyobb csoportok gyülekezetének a tilalmát.

Bántalmazott kereskedő

Nem jelent meg a sajtóban, de városi szinten (kocsmák, kávéházak) terjedt a híre Szilágyi Tibor kereskedő bántalmazásának, aki emiatt panaszt is emelt a prefektusi hivatalnál. Bántalmazóját „Krecsun úrként” nevezte meg, aki beszámolója szerint „civilben volt, és a rendőrség beosztottja”. Valószínűleg Nicolae Crăciunról van szó, aki a városi Siguranța akkori főnöke volt. Beszámolója szerint ok nélkül igazoltatták, majd a rendőrségen megverték. Ennél nagyobb visszhangot kelthetett Bíró András református lelkész letartóztatása, akit szintén a Siguranța emberei figyeltek meg, és prédikációiról jelentést tettek a prefektusnál, mivel szerintük a lelkész államellenes hangulatot keltett. A jelentések szerint a lelkész fő bűne az volt, hogy prédikációjában szidta a románokat, reményét fejezte ki a magyar uralom visszajövetelét illetően, majd a prédikáció után elénekelte a hívekkel a magyar Himnuszt. A kolozsvári református püspök a bukaresti minisztériumhoz fordult Bíró szabadon bocsátása érdekében.

Ezek valóságtartalmát a biztonsági szervek is sok esetben kétségbe vonták, ugyanis a lefülelt kocsmai vagy kávéházi pletykák a legtöbb esetben valótlan hírekről számoltak be, mint például hogy Erdélyből menekülnek a románok, mivel a magyar lakosság bántalmazza őket, Neculcea tábornok a harcokban elesett, vagy hogy Budapestről robbanóanyagot szállítottak titokban Erdélybe, amellyel nyilvánvalóan szabotázsakcióval készülnek. A biztonsági szervek arra utasították a kinevezett városi és megyei elitet, hogy kerüljék az interetnikus konfliktusok kialakulásának lehetőségét.

Felkészületlen román elit

Politikai szempontból 1922-ig nem alakult ki egy stabil és egységes román vezető politikai réteg. A kinevezett román vezető beosztású tisztiviselők számos kérdésben hajlandók voltak együttműködni a városi magyarsággal, de elsősorban a kormányutasítások végrehajtói voltak. Az impériumváltás az erdélyi román politikai elitet látszólag felkészületlenül érte. A város vezetői és a tisztviselői kar olyan személyekből állott, akik elsősorban a kolozsvári és a budapesti vagy bécsi egyetemen tanultak, a monarchiabeli jogrendszert ismerték (ebben szocializálódtak), s bár anyanyelvük a román volt, a városi polgársággal legtöbb esetben magyar nyelven érintkeztek.

Előtte megjelent a korábbi Maros-Torda Vármegyei Hivatalos Közlöny román fordítása, valamint egyéb kisebb iskolai lapok, de az első román nyelvű, elsősorban társadalmi-kulturális hetilap az Ogorul (’szántóföld’, ’ugar’) volt, amelyet helyi román értelmiségiek, középiskolai tanárok szerkesztettek, de munkájukat a kolozsvári román irodalmi és kulturális elit is segítette. Elsősorban kisebb karcolatok, versek jelentek meg az 1922-ben megszűnt lapban.

Nicolae Iorga látogatása 

A városi hírekről valószínűleg továbbra is a helyi magyar lapokból informálódtak, 1922-ig ezek látták el részben a hivatalos közlési feladatokat is, bár 1920 áprilisától a városi nyomdát kiegészítették román betűkészlettel. 1921-ben Nicolae Iorga történész, politikus az erdélyi körútján néhány órára Marosvásárhelyre látogatott, ahol a város főbb nevezetességeinek megtekintése után a román városvezetésnek szegezte a kérdést:

Elsősorban a híradás funkcióját betöltő, a román politikai életről beszámoló lapra gondolt – 1922-ben jelent meg először a Marosvásárhelyen akkor kormányzó román Nemzeti Liberális Párt által kiadott és finanszírozott Mureșul című lap. A román betűkészlet azonban nem csupán az első román lap megjelenésének a feltételét készítette elő, hanem a városházára kitűzött hivatalos tájékoztatások kizárólagos román megjelenését is biztosította, ami ellen a magyar tanácsosok rendszeresen panaszt emeltek. Molter Károly visszaemlékezése szerint ez sok esetben hátrányosan érintette a megye és a város lakosságát: