
Több jelenség együttesen is közrejátszott ahhoz, hogy novemberen is nyárias hőmérsékleti értékeket regisztráljanak
Fotó: Rédai Attila
Nyárias hőmérsékletek novemberben, csapadék heteken át egyetlen csepp sem: nem megszokott időket élünk, ami az időjárást illeti. Az i-re a pontot azonban az inkább az Alpokra jellemző főnhatás Kárpátok-béli megjelenése tette fel.
2018. november 07., 17:482018. november 07., 17:48
2018. november 07., 19:322018. november 07., 19:32
Abszolút novemberi rekordot jelentenek a Keleti Kárpátok hegyközi medencéiben mért 25-26 Celsius-fokos napi maximumok, ami több mint kellemessé tette az időjárást, a hosszan elhúzódó csapadékmentes időszak viszont aggodalomra is okot adhat. A két dolog viszont összefügg: Nagy István meteorológust, a Szentegyházi Meteó Állomás Facebook-oldal szerzőjét kértük meg arra, hogy elmondja, hogyan.
Ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket mérjenek a hegyvidéken, miközben a Kárpátokról keletre található, alacsonyabb fekvésű területeken mintegy 10 fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet, szükség volt még egy olyan jelenségre, ami ugyan önmagában szintén elő-elő szokott fordulni, bár nem olyan gyakran. A két jelenség együttes jelenléte pedig aztán végképp különlegesség a környéken.
A hegyvonulatok is meleg színekkel körvonalazódtak a november 4-ei hőmérsékleti térképen
Fotó: Országos Meteorológiai Igazgatóság
Nagyon ritkán szokott megtörténni ugyanis, hogy az ország hőmérsékleti térképén ilyen világosan kirajzolódjon a Kárpátok vonulata nem a hűvösebb légrétegeket jelző hideg, hanem a melegebb színekkel. Ahogy ránézett a szakember a térképre, rögtön a főn jelensége ugrott be neki. De pontosan mi történik ilyenkor? Mint kiderült, nem is olyan egyszerű ezt a jelenséget megmagyarázni. Szükség van hozzá a délies, meleg légáramlásra és néhány komolyabb hegygerincre – ilyen akad a Kárpátokban bőven. A hegygerincekkel találkozva a légáramlás merőlegesbe fordul, és ahogy egyre magasabbra ér, kicsapódik belőle a maradék pára is – ilyenkor lehet megfigyelni a bércek fölött a kialakuló lencsefelhőzetet. Mindez turbulenciákkal jár, amitől a siklóernyősök például igencsak rettegnek. A szárazabbá vált levegő könnyebben veszít és nyel el hőt, mint a nedvesebb rétegek. Ezt történik a hegygerinceken átbukó száraz levegővel is, amelyik, mire földet ér a hegyoldal túlsó felén, már hőtöbblettel rendelkezik.
Nagy István meteorológus
Fotó: Rédai Attila
Lee oldali leáramlás – így hívják tudományosan ezt a jelenséget, aminek során a levegő a hegyen átkelve, kiszáradva, a hegy szélvédett oldalán leáramlik, és amely a Föld más részein súlyos problémákat, elviselhetetlen hőséget, erdőtüzeket is tud okozni. De Nagy István szerint azért arra egyelőre ne rendezkedjenek be a hegyközi medencékben, hogy ennek a jelenségnek hála késői szüretelésű szőlőt kezdjenek termelni, ugyanis arra, hogy erre az amúgy elég meredek hőmérsékleti anomáliát megfejelje a főnszél hatása, túl gyakran nem lehet számítani.

Sóvárogva nézted a távolból vagy az autóból, milyen szép az ősz a Hargitán, de nem volt időd megállni? Vagy egyszerűen csak nem jutsz el oda? Sebaj, most megmutatjuk. Hátradől, nagyot szusszan, s jöhet a relax.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!