
Több jelenség együttesen is közrejátszott ahhoz, hogy novemberen is nyárias hőmérsékleti értékeket regisztráljanak
Fotó: Rédai Attila
Nyárias hőmérsékletek novemberben, csapadék heteken át egyetlen csepp sem: nem megszokott időket élünk, ami az időjárást illeti. Az i-re a pontot azonban az inkább az Alpokra jellemző főnhatás Kárpátok-béli megjelenése tette fel.
2018. november 07., 17:482018. november 07., 17:48
2018. november 07., 19:322018. november 07., 19:32
Abszolút novemberi rekordot jelentenek a Keleti Kárpátok hegyközi medencéiben mért 25-26 Celsius-fokos napi maximumok, ami több mint kellemessé tette az időjárást, a hosszan elhúzódó csapadékmentes időszak viszont aggodalomra is okot adhat. A két dolog viszont összefügg: Nagy István meteorológust, a Szentegyházi Meteó Állomás Facebook-oldal szerzőjét kértük meg arra, hogy elmondja, hogyan.
Ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket mérjenek a hegyvidéken, miközben a Kárpátokról keletre található, alacsonyabb fekvésű területeken mintegy 10 fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet, szükség volt még egy olyan jelenségre, ami ugyan önmagában szintén elő-elő szokott fordulni, bár nem olyan gyakran. A két jelenség együttes jelenléte pedig aztán végképp különlegesség a környéken.
A hegyvonulatok is meleg színekkel körvonalazódtak a november 4-ei hőmérsékleti térképen
Fotó: Országos Meteorológiai Igazgatóság
Nagyon ritkán szokott megtörténni ugyanis, hogy az ország hőmérsékleti térképén ilyen világosan kirajzolódjon a Kárpátok vonulata nem a hűvösebb légrétegeket jelző hideg, hanem a melegebb színekkel. Ahogy ránézett a szakember a térképre, rögtön a főn jelensége ugrott be neki. De pontosan mi történik ilyenkor? Mint kiderült, nem is olyan egyszerű ezt a jelenséget megmagyarázni. Szükség van hozzá a délies, meleg légáramlásra és néhány komolyabb hegygerincre – ilyen akad a Kárpátokban bőven. A hegygerincekkel találkozva a légáramlás merőlegesbe fordul, és ahogy egyre magasabbra ér, kicsapódik belőle a maradék pára is – ilyenkor lehet megfigyelni a bércek fölött a kialakuló lencsefelhőzetet. Mindez turbulenciákkal jár, amitől a siklóernyősök például igencsak rettegnek. A szárazabbá vált levegő könnyebben veszít és nyel el hőt, mint a nedvesebb rétegek. Ezt történik a hegygerinceken átbukó száraz levegővel is, amelyik, mire földet ér a hegyoldal túlsó felén, már hőtöbblettel rendelkezik.
Nagy István meteorológus
Fotó: Rédai Attila
Lee oldali leáramlás – így hívják tudományosan ezt a jelenséget, aminek során a levegő a hegyen átkelve, kiszáradva, a hegy szélvédett oldalán leáramlik, és amely a Föld más részein súlyos problémákat, elviselhetetlen hőséget, erdőtüzeket is tud okozni. De Nagy István szerint azért arra egyelőre ne rendezkedjenek be a hegyközi medencékben, hogy ennek a jelenségnek hála késői szüretelésű szőlőt kezdjenek termelni, ugyanis arra, hogy erre az amúgy elég meredek hőmérsékleti anomáliát megfejelje a főnszél hatása, túl gyakran nem lehet számítani.

Sóvárogva nézted a távolból vagy az autóból, milyen szép az ősz a Hargitán, de nem volt időd megállni? Vagy egyszerűen csak nem jutsz el oda? Sebaj, most megmutatjuk. Hátradől, nagyot szusszan, s jöhet a relax.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!